Mint arról az Infostart is beszámolt, Andrew Mountbatten-Windsor – korábban András yorki herceg – után hétfőn őrizetbe vették Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. Mandelson

a 2007-2008-as globális pénzügyi válság idején bizalmas kormányzati iratokat szolgáltatott ki Gordon Brown akkori brit miniszterelnök válságkezelési terveiről és költségvetési intézkedéseiről Epsteinnek.

A 72 éves Mandelsont közhivatalnoki tisztséget betöltő személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával vették őrizetbe Londonban.

Peter Mandelson volt az, aki miatt kiújult ez a politikai botrány az Egyesült Királyságban, miután tavaly februárban Keir Starmer brit miniszterelnök kinevezte a washingtoni nagykövetnek. Megbizatása szeptemberig tartott, amikor eltávolították a pozíciójából, mert kezdek nyilvánosságra kerülni különböző dokumentumok – idézte föl az InfoRádióban Gálik Zoltán. A februári események végül elsodorták magával, de nem csak őt, hiszen András volt yorki herceg ügyeire is egyre nagyobb fény vetül, és már nem pusztán azért, mert a 2000-es éveknek az elején kapcsolatot tartott Jeffrey Epsteinnel, azért is, mert bizalmas dokumentumokat adtak át az amerikai pénzembernek; Andrew Mountbatten-Windsor és Peter Mandelson egyaránt. Emiatt a hivatali visszaélésnek a gyanújával indultak eljárások.

„Úgyhogy úgy néz ki, hogy egy nagy spirálban a királyi ház, a monarchiának az intézménye, s egyszersmind a brit politikai elit belekerült egy egyre súlyosabb bűncselekmény-sorozat gyanújába”

– fogalmazott a Corvinus docense.

Az esetleges szexuális jellegű bűncselekmények kapcsán Gálik Zoltán hangsúlyozta: ezeket külön kell kezelni. Mint mondta, ezzel kapcsolatban az amerikai igazságszolgáltatás több alkalommal is próbálta már tanúvallomásra bírni III. Károly öccsét az amerikai képviselőház előtt, de erre nem volt hajlandó, és azóta is meglehetősen „passzív” ebben a kérdésben.

Visszakanyarodva a bizalmas kormányzati iratokat kiszolgáltatására, arra hívta fel a figyelmet a szakértő, hogy itt a brit belső jog alapján indulhatnak eljárások András és Mandelson ellen, és

súlyos börtönbüntetést kaphatnak, ha a gyanú bebizonyosodik.

Mindez természetesen nagyon negatívan hat a monarchiának a megítélésére, nemcsak a monarchia intézményeire, hanem a királyi család reputációjára. Gálik Zoltán elmondása szerint egyes felmérések szerint már most csökkent a monarchia elfogadottsága a britek körében, pedig még messze nincs lezárva az ügy, és újabb problémás kérdéseik is felmerülhetnek még, ami tovább mélyítheti a feszültséget a királyi ház és a társadalom között.

Ismeretes, Erzsébet királynő nagyon hosszú uralkodása alatt is voltak mélypontok, gondolva például a Diana hercegnő körüli botrányokra a kilencvenes években, de az meg sem közelíti a mostani ügyet, amikor

az uralkodó testvére keveredett büntetőügybe. Ilyenre évszázadok óta nem volt példa az Egyesült Királyságban, ezért egy nagyon negatív képet fest a királyi családról

– mondta. A kárelhárítást pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy a királyi család igyekszik minden problémás kérdésnek az elébe menni, de ezt most nem egyszerű feladat kivitelezni.

Gálik Zoltán egyetértett azzal, hogy ennek most nemcsak helyi, hanem világpolitikai jelentősége is van; két szálon futnak az események: vannak egyrészt a monarchiát, másrészt a brit politikai elitet érintő ügyek. De ha csak az elsőt vesszük, III. Károly több országnak, köztük Kanadának vagy Ausztráliának is az államfője. Példaként említhető az is, hogy felmerült: Andást kiemelnék a brit trón várományosai közül, amihez a nemzetközösség országainak is kellene majd valamilyen döntést hozniuk, vagyis nem olyan egyszerű a monarchiának, illetve a brit politikának a helyzete sem, hiszen egyeztetni kell több országgal is – ismételte meg Gálik Zoltán.