eur:
413.98
usd:
396.85
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Pestisdoktor maszkot visel egy nő a nyugat-ukrajnai Lviv városban 2020. március 22-én, az új típusú koronavírus-járvány idején. A középkorban a pestisjárvány sújtotta települések betegeit kezelő pestisdoktorok a madárcsőrre emlékeztető maszkba illatos növényeket raktak, hogy megakadályozzák a rossz levegő belélegzését.
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk

Parozmia: itt a koronavírus-fertőzés újabb furcsa következménye

Újabb tünettel bővült az úgynevezett elhúzódó Covid jelensége: több, a fertőzésen átesett páciensnek is tartósan megzavarodott a szaglása. Nem elveszett – mint eddig az köztudott volt a Coviddal kapcsolatban –, hanem összevissza működik.

Egyre több, a Covid-fertőzésen átesett páciens panaszkodik rá, hogy bár már kigyógyult a betegségből, a szaglása még nem az igazi. Az IFL Science szerint ők az úgynevezett parozmia jelenségével küzdenek, amely az orr, illetve a szaglás rendellenes működését jelenti – írja a hvg.hu.

A parozmia eddig főként a fiatalabb korosztályt, és az egészségügyi dolgozókat érintette – nagyobb számban legalábbis ők panaszkodtak ilyen tünetekre.

A jelenség hatása, hogy a páciens olyan szagokat érez, melyeket valójában nem szabadna.

A témában jártas fül-orr-gégész, Nirmal Kumar professzor szerint a parozmiás betegek leggyakrabban a kén és a hal jellegzetes szagát érzik.

A jelenség oka az lehet, hogy a szaglást irányító idegek a vírus hatására hibásan működnek, e folyamat pedig torzítja az ember által érzett szagokat. A probléma nem összekeverendő az anozmiával, az ugyanis a szaglás képességének elvesztése. Vagyis: amikor a beteg egyáltalán nem érez szagokat.

A parozmia kezelésére létezik terápia, mely során visszaállítható a szaglás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×