Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
322.08
bux:
132420.52
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Pestisdoktor maszkot visel egy nő a nyugat-ukrajnai Lviv városban 2020. március 22-én, az új típusú koronavírus-járvány idején. A középkorban a pestisjárvány sújtotta települések betegeit kezelő pestisdoktorok a madárcsőrre emlékeztető maszkba illatos növényeket raktak, hogy megakadályozzák a rossz levegő belélegzését.
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk

Parozmia: itt a koronavírus-fertőzés újabb furcsa következménye

Újabb tünettel bővült az úgynevezett elhúzódó Covid jelensége: több, a fertőzésen átesett páciensnek is tartósan megzavarodott a szaglása. Nem elveszett – mint eddig az köztudott volt a Coviddal kapcsolatban –, hanem összevissza működik.

Egyre több, a Covid-fertőzésen átesett páciens panaszkodik rá, hogy bár már kigyógyult a betegségből, a szaglása még nem az igazi. Az IFL Science szerint ők az úgynevezett parozmia jelenségével küzdenek, amely az orr, illetve a szaglás rendellenes működését jelenti – írja a hvg.hu.

A parozmia eddig főként a fiatalabb korosztályt, és az egészségügyi dolgozókat érintette – nagyobb számban legalábbis ők panaszkodtak ilyen tünetekre.

A jelenség hatása, hogy a páciens olyan szagokat érez, melyeket valójában nem szabadna.

A témában jártas fül-orr-gégész, Nirmal Kumar professzor szerint a parozmiás betegek leggyakrabban a kén és a hal jellegzetes szagát érzik.

A jelenség oka az lehet, hogy a szaglást irányító idegek a vírus hatására hibásan működnek, e folyamat pedig torzítja az ember által érzett szagokat. A probléma nem összekeverendő az anozmiával, az ugyanis a szaglás képességének elvesztése. Vagyis: amikor a beteg egyáltalán nem érez szagokat.

A parozmia kezelésére létezik terápia, mely során visszaállítható a szaglás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×