Infostart.hu
eur:
351.84
usd:
306.91
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Pestisdoktor maszkot visel egy nő a nyugat-ukrajnai Lviv városban 2020. március 22-én, az új típusú koronavírus-járvány idején. A középkorban a pestisjárvány sújtotta települések betegeit kezelő pestisdoktorok a madárcsőrre emlékeztető maszkba illatos növényeket raktak, hogy megakadályozzák a rossz levegő belélegzését.
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk

Parozmia: itt a koronavírus-fertőzés újabb furcsa következménye

Újabb tünettel bővült az úgynevezett elhúzódó Covid jelensége: több, a fertőzésen átesett páciensnek is tartósan megzavarodott a szaglása. Nem elveszett – mint eddig az köztudott volt a Coviddal kapcsolatban –, hanem összevissza működik.

Egyre több, a Covid-fertőzésen átesett páciens panaszkodik rá, hogy bár már kigyógyult a betegségből, a szaglása még nem az igazi. Az IFL Science szerint ők az úgynevezett parozmia jelenségével küzdenek, amely az orr, illetve a szaglás rendellenes működését jelenti – írja a hvg.hu.

A parozmia eddig főként a fiatalabb korosztályt, és az egészségügyi dolgozókat érintette – nagyobb számban legalábbis ők panaszkodtak ilyen tünetekre.

A jelenség hatása, hogy a páciens olyan szagokat érez, melyeket valójában nem szabadna.

A témában jártas fül-orr-gégész, Nirmal Kumar professzor szerint a parozmiás betegek leggyakrabban a kén és a hal jellegzetes szagát érzik.

A jelenség oka az lehet, hogy a szaglást irányító idegek a vírus hatására hibásan működnek, e folyamat pedig torzítja az ember által érzett szagokat. A probléma nem összekeverendő az anozmiával, az ugyanis a szaglás képességének elvesztése. Vagyis: amikor a beteg egyáltalán nem érez szagokat.

A parozmia kezelésére létezik terápia, mely során visszaállítható a szaglás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×