Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által közreadott kép az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 ellen az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet kifejlesztette oltóanyagról, a Gam-Covid-Vakról a moszkvai intézetben 2020. augusztus 6-án. A vírus ellen a világon elsőként bejegyzett vakcina árusítását a tervek szerint augusztusban elkezdik Szputnyik V néven.
Nyitókép: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI)

Kemenesi Gábor: az orosz vagy a kínai vakcina is lehet jó, de…

A vakcinanacionalizmus jelenségének veszélyére figyelmeztet a pécsi virológus.

Az orosz vagy a kínai vakcina is lehet jó, sőt tudom, hogy kiváló tudósok dolgoznak azokban az országokban is. A probléma a transzparencia és függetlenség kétségessége. Leginkább politikai szintű bejelentések formájában értesült a világ ezeknek a vakcináknak a bevetéséről és félő, hogy politikai nyomás sodorja járatlan utakra az ottani vakcinafejlesztési törekvéseket – írja legutóbbi Facebook-posztjában a szakember, és hozzáteszi, a bejelentések után tudományos publikációk is megjelentek a 3-as fázisú klinikai tesztek nélkül elindított oltási programokról.

A pécsi virológus szerint rendkívüli kockázatokat rejt magában az, hogy a teljes tesztelési és engedélyeztetési procedúra nélkül kezdték el az oltóanyagok alkalmazását, és nem elsősorban azét, mert nem biztosított a biztonságosság és hatásosság megfelelő mérése, hanem mert ha ezek hiányában később kiderül valami nem várt fejlemény, az világszerte megrendítheti a vakcinákba vetett bizalmat.

Kemenesi Gábor úgy véli, egyre több biztató hír érkezik a folyamatban lévő vakcinafejlesztésekről, és szerinte várhatóan több befutó is lesz, miközben a kínai és orosz vakcinák korai használata mellett is elkezdték a klinikai 3-as fázisú teszteléseket.

"Minden bizalmam a tudományé és a tudósoké, remélem, a vakcinanacionalizmus nem válik tartós fogalommá, és hagyják a tudományt úgy működni, ahogy kell. Mindenhol a világon" – írja a virológus.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×