Többek között az agykutatás, valamint a nemek közti különbség, a nemek jellemzőinek közös metszetét boncolgatta a Qubit, amikor meginterjúvolta Acsády László neurobiológust. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja hangsúlyozta: alapvető fontosságú lenne annak megértése, hogy egy adott emberi viselkedés milyen idegrendszeri, genetikai, biológiai folyamatokra vezethető vissza. Bár az idegtudomány robbanásszerű fejlődésen ment át az elmúlt évtizedben, érdemes tudatában lenni, hogy egyelőre a nagy egésznek eddig mindössze csak egyes mozaikdarabjai világosodtak meg.

Felhívta a figyelmet, hogy bár volt korábban olyan kutatás, amelyben nagy felbontású MRI-képek alapján olyan agyi területeket azonosítottak, amelyek a kutatók szerint jellemzően vagy a férfiak vagy a nők esetében voltak nagyobbak, ám ezt azóta sok kritika érte. Kiderült ugyanis, hogy "ha nem az összes kísérleti alany összevont átlagát értékelik, hanem az egyes egyedek adatait,

nagyon kevés olyan ember marad, akár nő, akár férfi, aki a szóban forgó eltéréseket tisztán megjeleníti. A legtöbb agyban a férfinek és a nőinek mondott jellemzők keveredtek,

vagyis egy-egy lebeny inkább férfias, míg egy másik inkább nőies jellemvonásokat mutatott, függetlenül attól, hogy férfiről vagy nőről volt-e szó".

Ám a konkrét egyedekben a vonások, éppúgy, mint az agyi lebenyek fizikai jellemzői, kevert formában jelennek meg, és a különbségek oka inkább az egyes jellemzők arányaiban keresendő.

Tovább bonyolítja a helyzetet Acsády László szerint, hogy "az idegrendszer szerveződésére az a jellemző, hogy

nem nagyon létezik olyan funkció, amely egyetlen agyi területhez kötődik, vagyis még ha ki is derül, hogy valakinek egy adott lebenye kifejezetten férfias, ebből még semmi nem következik,

mert minden egyes funkcióért több agyi terület felelős, és minden egyes agyi terület nagyon sok funkció működtetésében vesz részt. Emiatt idegtudományi szempontból valószínűsíthető, hogy minden ember agya a genderfluiditás állapotában van, vagyis a férfi és a női elemek keveredése. Más kérdés, hogy a nemi identitás, a szexuális viselkedés csak az idegrendszer és a környezet folyamatos interakciójában értelmezhető". Így fordulhat elő, hogy a jelenlegi elképzelés szerint „férfias” agy az aktuális társadalmi felfogás szerinti „nőies” magatartással párosul - tette hozzá a szakember.