A ráklárvák páncélját marja a víz, így az egyes egyedek kisebbre nőnek és gyengébbek lesznek. A szőrszál jellegű érzékelőik is sérülnek, így csak lassabban tudnak haladni, és nehezebben találnak élelmet. A tanulmány arra is kitér, hogy várható volt az óceán pH-értékének csökkenése, de csak évtizedek múlva számítottak a mostani értékekre, és a tudósok nem várták, hogy az élővilágban ilyen hamar ennyire komoly változást okoz a savasodás.

A savasodási folyamatoknak a part menti élőhelyek a legkitettebbek – állapította meg a kutatás.

Az óceán azért savasodik, mert egyre több szén-dioxidot, azaz az emberiség által a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázt nyel el

– a jelenségről korábban Németh Szabolcs biológus, a magyar Tengerbiológiai Társaság elnöke beszélt az InfoRádióban.

A PH-t nulla és 14 között mérjük, nulla és 7 között savas, hét és 11 között lúgos kémhatásról beszélünk. Az óceánok átlagos PH-ja jelen pillanatban 8,1 körül van. Ez korábban kicsit magasabb volt, vagyis lúgosabb volt a környezet az ipari forradalom előtt – adott történeti áttekintést a kutató. Nagyságrendileg 1-1,5 százalékot változott azóta az óceánok PH-ja, savasabb lett. Teljesen egyértelműen látszik, hogy a légkörbe juttatott szén-dioxid beoldódik a tengervízbe, és a tengervízben a vízmolekulákkal szénsavat képez, vagyis savasodnak a tengerek.

Az egyre savasabbá váló víz nem csak a tarisznyarákokat veszélyezteti,

a gyors változáshoz minden tengeri élőlénynek alkalmazkodnia kell

– tette hozzá Németh Szabolcs.

De arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkalmazkodás az evolúcióban lassú folyamat, hosszú idő kell ahhoz, hogy ilyen környezethez alkalmazkodjon egy új ökoszisztéma. Ehhez képest néhány száz évről beszélünk, gyakorlatilag 200-250 évről, ennyi idő alatt ilyen gyors savasodás még nem volt a földtörténetben.

"Nehéz megjósolni a hatást, az biztos, hogy mindazon szervezetek, amelyek mészvázúak – például a kőkorallok, a csigák, kagylók – tehát aminek van valamennyi mész a vázában, nehezebben tudják majd fölvenni a meszet.

Ezáltal lassabban tudnak növekedni, és minden fajnak, amely ezekre épül, az egyedszáma csökkenni fog"

– tette hozzá Németh Szabolcs.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tudósai arra is felhívták a figyelmet, hogy a tarisznyarák a nyugati part jellegzetes étele, ezért az óceán savasodása súlyos hatással lesz a halászatra is.