Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay.com

Felfoghatatlan mennyiségű energiát nyeltek el a világtengerek

Rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete az elmúlt évben a rendszeres mérések kezdete óta. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint a kulcs a víz hőtágulása, ami nem fog leállni.

Az Advances in Atmospheric Sciences című szaklapban megjelent tanulmány szerint a világ vizei az elmúlt tíz évben a legmagasabb hőmérsékleteket érték el az 1950-es évek óta, és az öt legutóbbi év volt a legmelegebb.

Az a hatalmas energiamennyiség, amely az ember miatt az elmúlt 25 évben a klímaváltozás hatására hő formájában az óceánokba került, 3,6 milliárd hirosimai méretű atombomba robbanásának felel meg

- olvasható a nemzetközi kutatócsoport munkájában. A tanulmány arra is rámutat, hogy jelentősen nagyobb arányban nyelik el az óceánok a hőt, mint a légkör. Erről a jelenségről és a hőtágulás okozta tengerszint-emelkedésről korábban Mika János éghajlatkutató, az Esterházy Károly Egyetem tanára is beszélt az InfoRádióban.

"2002 és 2013 között úgynevezett globális melegedési hiányról beszélünk, azaz a levegő hőmérséklete nem emelkedett, vagy csak nagyon kicsit.

Az óceán nyelt el több hőt ekkor, mint korábban. Ha gyorsabban melegszik a víz, gyorsabban is folytatja a hőtágulást, nagyobb magasságokra ér el.

Becslések szerint üvegházhatás nélkül is néhány centis emelkedés várható az évszázad végére, és az emelkedés tovább tart akkor is, ha sikerül stabilizálni a hőmérsékletet a légkörben. A mélyebb óceáni rétegek csak ezután veszik át a hőt, a hőtágulás pedig folytatódik, a víz szintje emelkedik."

A víz melegedése nagyban veszélyezteti a világtengerek állat- és növényvilágát, jó példa erre a korallfehéredés.

Csökken a vizek oxigéntartalma is,

a melegebb vízben ugyanis kevésbé oldódik az oxigén, ez a gyorsan úszó, nagy testű állatokat veszélyezteti. Ezen kívül a tengerek, óceánok savasabbá válásáért is a víz melegedése okolható – tette hozzá Németh Szabolcs biológus, a Magyar Tengerbiológiai Társaság elnöke.

"A légkörbe juttatott szén-dioxid, ami beoldódik aztán a tengervízbe, szénsavat képez, savasítja a tengert. A probléma ennek gyorsasága. Így azon szerveződések, amelyek mészvázúak, nem tudják felvenni a meszet, lassabban tudnak növekedni, csökken az egyedszám."

A világ népességének közel fele a tengerpartokon él.

A tengerszint emelkedése olyan városokat fenyeget, mint New York, New Orleans, Miami, Sanghaj. A Nílus-delta és Banglades területei is bajban vannak.

"A partokon kiszorítja az édesvizet a sós víz a talajból, ez pedig veszélyezteti nagyon sok ember életterét. Emberek milliárdjainak az életéről van szó" - fogalmazott az InfoRádiónak Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ világklímatanácsának (IPPC) alelnöke.

Az IPCC friss jelentésében úgy számol, hogy amennyiben a bolygó átlaghőmérséklete legfeljebb 2 Celsius-foknyival emelkedik 2100-ra, az világszerte nagyjából 280 millió embert fog arra kényszeríteni, hogy hagyja el addigi otthonát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×