Minden akkumulátorban van két elektród, egy anód és egy katód, a kettő között pedig valamiféle elektrolit, ami a töltésáramlást biztosítja – magyarázta az InfoRádiónak Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének munkatársa, hozzátéve, hogy a lítiumion-akkumulátorok esetében, ahogyan a nevük is mutatja, a lítiumionok gondoskodnak a töltéstárolásról.

Az MTA Lendület-kutatócsoport vezetője úgy véli, azért kapták hárman megosztva az idei kémiai Nobel-díjat, mert egyrészt Whittingham professzor csoportja volt az első, amely először demonstrálta a lítiumionelemek működőképességét, Goodenough professzor – aki 97 évével a Nobel történetének legidősebb díjazottja –, valamint Josino professzor hozzájárulása pedig az volt, hogy olyan anód-, illetve katódanyagot tudtak létrehozni, amivel ezek az elemek hatékonyan és biztonságosan tudnak működni. A szakértő megjegyezte érdekességképp, hogy rengeteg lítiumelem a mai napig a két eredeti anód- és katódanyaggal, vagyis lítium-kobalt-oxiddal és grafitos szénnel működik.

Az említett technológiának a nagyon nagy jelentősége, és ami miatt az egész tudományos közösség régóta várta is, hogy Nobel-díjjal ismerjék el a fontosságát, az tulajdonképpen az, hogy

az összes körülöttünk lévő, hordozható eszközt, legyen az egy mobiltelefon, egy laptop, esetleg egy pacemaker, lítiumion-akkumulátorok működtetik

– mutatott rá Janáky Csaba. Ráadásul az egyéb technológiákhoz képest könnyű, hiszen a lítium a legkönnyebb fém, sokkal lassabban merül, és nagy mennyiségű energiát képes tárolni viszonylag kis tömeggel és kis helyen, ami a hordozható eszközök esetében mindenképpen forradalmi, tette hozzá.

Az elektromobilításra kitérve a Szegedi Tudományegyetem munkatársa megjegyezte, hogy ígéretesek a mostani lítiumion-akkumulátorokról működő elektromos autók, ugyanakkor úgy tűnik, hogy ezen a területen

szükség lesz új technológiai áttörésekre,

tekintettel arra, hogy sokkal kisebb lítiumkészlet áll rendelkezésre, mint amennyi azokhoz az ambiciózus tervekhez kellene, amik az elektromos autók elterjedésére vonatkoznak. Ezen a területen az elmúlt 10-15 évben ezért nagyon intenzív kutatás irányul arra, hogy miként lehet a lítiumot kiváltani egyéb, egyszerűbb fémionokkal: nátriummal, esetleg kalciummal, magnéziummal. Ez azonban még sokkal inkább a kutatás-fejlesztés időszakában van – magyarázta a szakember, megismételve, hogy így egyelőre ezen a terülten is lítiumakkumulátorokat alkalmaznak, ahogyan jó ideig a hordozható, könnyű eszközök esetében is egészen biztosan azt fognak.

A 97 éves Goodenough professzor, akit Janáky Csaba személyesen is ismer, a mai napig nagyon aktív kémikus, akinek

"rettentően jó tudományos dolgok jönnek ki a texasi műhelyéből",

miközben végtelenül szeretni való kutató és egy jó modell a fiatalok számára abban a tekintetben, hogy az érdeklődés-vezérelte kutatásnak milyen gyakorlati alkalmazásai lehetnek, és azt miként lehet folyamatosan jobbá tenni – fogalmazott a magyar kutató az InfoRádiónak.