A Balatontipp.hu cikke szerint igazán kevésen múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont. A tó nyugati végétől augusztus második felében indult a zöldülés, de ennél többet nem tudni róla, azt sem, hogy megismétlődhet-e, s ha igen, mitől, mikor.
A portált Keszthely környékiek keresték meg a Balaton színe megváltozása miatt, mondván, a magyar tenger kezd hígított spenótra hasonlítani, és még az ember bőrét is megfesti. A jelenség csaknem Tihanyig terjedt az őszre, ezét a portál a Balatoni Limnológiai Intézetnél érdeklődött.
"Az 1980-as, '90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni a foszforterhelés csökkentését elősegítő vízminőségvédelmi nagyberuházások eredményeként" - jött a válasz. Azonban az intézet mérési eredményei idén augusztus 26-án teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását mutatták: az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 volt ugyanez a szám.
A felelős a légköri molekuláris nitrogén megkötésére képes fonalas cianobaktérium és egy páncélos ostoros alga, a fecskemoszat.
A váratlan algatömegprodukció még nem ért véget, de szerencsére csak az üdülési szezon végén jelentkezett.
Arról, hogy hogyan került a Balatonba a sok alga, az intézet azt közölte, a Zala folyó hozhatta az alga táplálására alkalmas nitrogént és foszfort. Hogy oda került, egyelőre nem tudni, mert egyrészt számos adat fizetős, másrészt a Balatontól nyugatra lévő mocsárvilág egy nem túl laposan kutatott terület, az ott zajló folyamatokról egyelőre kevés az ismeret.