Infostart.hu
eur:
378.44
usd:
320.55
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Jég megolvadt vizéből kialakult folyók a Grönland nyugati részén húzódó jégtakarón 2019. augusztus 1-jén, miután a több európai országot egy héttel korábban sújtó hőhullám elérte a szigetet. A víz függőleges kürtőkbe, úgynevezett gleccsermalmokba folyik, amelyekből az Atlanti-óceánba ömlik.
Nyitókép: MTI/AP/InCaspar Haarlov

Grönland fellélegezhet

Tetőzött a július végi hőhullám okozta fokozott jégolvadás Grönlandon, ahol múlt csütörtökön mérték az egyetlen napi legnagyobb, 12,5 milliárd tonna felszíni jégveszteséget - közölte a dán északi-sarkvidéki kutatóintézetek adatait ismertető Polar Portal.

A napi felszíni jégveszteség szombaton még majdnem 8,5 milliárd, vasárnap 7,6 milliárd tonna volt, ami szintén jóval nagyobb, mint az átlagos napi 4 milliárd tonnányi jégveszteség.

A Polar Portal szerint a tetőzésnek vége, most már több hó képződik, mint amennyi elolvad a felszínen.

A dán északi-sarkvidéki kutatóintézetek modellezése szerint augusztus elsején mérték az egyetlen napi legnagyobb, 12,5 milliárd tonna felszíni jégveszteséget, előző nap több mint 10 milliárd tonnányit, amikor a grönlandi jégmezők 56 százalékának felszínén volt legalább egy milliméternyi olvadékvíz. Ez a több mint 10 milliárd tonna felszíni jég az óceánba veszett, ami azt jelenti, hogy júliusban csaknem 197 milliárd tonna jég olvadt el Grönlandon.

Kangerlussaq, 2019. augusztus 2.
Jég megolvadt vizéből kialakult folyók a Grönland nyugati részén húzódó jégtakarón 2019. augusztus 1-jén, miután a több európai országot egy héttel korábban sújtó hőhullám elérte a szigetet. A víz függőleges kürtőkbe, úgynevezett gleccsermalmokba folyik, amelyekből az Atlanti-óceánba ömlik.
MTI/AP/InCaspar Haarlov
Jég megolvadt vizéből kialakult folyók a Grönland nyugati részén húzódó jégtakarón 2019. augusztus 1-jén, miután a több európai országot egy héttel korábban sújtó hőhullám elérte a szigetet. A víz függőleges kürtőkbe, úgynevezett gleccsermalmokba folyik, amelyekből az Atlanti-óceánba ömlik. MTI/AP/InCaspar Haarlov

Az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger között elterülő 2,16 millió négyzetkilométernyi Grönland felszínének 82 százalékát jég borítja.

Amerikai és dán kutatók júniusban megjelent tanulmánya szerint csak a grönlandi jégolvadás 5-33 centiméterrel fog hozzájárulni a globális tengerszint-emelkedéshez a század végéig. Ha az összes jég elolvadna Grönlandon - ami évszázadokba telne -, a világ óceánjainak felszíne 7,2 méterrel emelkedne meg.

A grönlandi jégtakaró erős olvadásáért ugyanaz az Észak-Afrika felől észak felé haladó forró levegő a felelős, amely múlt héten megdöntötte a melegrekordokat számos európai városban.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×