Infostart.hu
eur:
379.38
usd:
321.85
bux:
131132.43
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

Csak Hollandiában 400 ember halálát okozhatta a július végi hőhullám

Négyszázzal többen haltak meg Hollandiában a nyári hőhullám tetőzésekor, július végén, mint az átlagos hőmérsékletű nyári időszakban "szokásos" hetekben - közölte a holland sajtó pénteken a holland statisztikai hivatal (CBS) frissen közzétett adataira hivatkozva.

A július második felében egész Európát sújtó rendkívüli hőhullám idején a hőmérő higanyszála - most először - 40 Celsius-fok fölé is emelkedett az országban.

A sajtójelentések szerint a halálozások száma július utolsó hetében közel 3000 volt, vagyis a szokatlan hőség idején nagyjából 15 százalékkal meghaladta az átlagos heteken regisztrált adatokat. Ez azt jelenti, hogy közel 400 ember halála hozható összefüggésbe a hőhullámmal, és köztük több mint háromszázan 80 évesnél idősebbek voltak.

A halálesetek nagy része a körülbelül 17 milliós népességű Hollandia keleti országrészében történt. A hőmérséklet ezen a területen volt a legmagasabb, a hőhullám itt tartott a leghosszabb ideig.

A jelentések arra is kitérnek, hogy

összességében a hőhullámok miatt kevesebb idős ember vesztette életét, mint az azt megelőző években, és ez a 2013 óta immár rendszeresen közzétett ajánlásoknak köszönhető.

Az előző évekhez hasonlóan az ország júniusban ajánlásokat tett közzé 30 fok feletti hőmérséklet idejére. Különösen az idősebbeknek, a krónikus betegeknek és a túlsúlyos embereknek azt tanácsolják, hogy ilyenkor igyanak sok vizet, viseljenek vékony ruhát, kerüljék a fizikai erőfeszítéseket és maradjanak az árnyékban. A szülőket arra biztatják, hogy tartózkodjanak hűvösben a csecsemőkkel és a kisebb gyermekekkel. Mint közölték, a rendelkezés "százak, ha nem ezrek életét mentette" meg az elmúlt hónapban.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×