„Az élet mai sokféleségét végignézve, és ezeket összehasonlítva ősi fosszíliákkal, maradványokkal, tudjuk rekonstruálni, hogy mi történhetett” – fogalmazott Szöllősi Gergely János. A leletek korát radioaktív izotópok bomlásának segítségével állapítják meg. „A probléma az, hogy
fosszíliák csak körülbelül 500-600 millió évvel ezelőttig vannak kellő mennyiségben
ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni. Ekkor volt a kambriumi robbanás, amikor a mai állati sokféleség nagy része kialakult” – tette hozzá a szakértő.
Ez előtti időkből nagyon kevés fosszília maradt ránk. 1-1,5 milliárd éves több sejtű algák nyomait látják a kutatók, azt is ritkán, foltokban. Az élet kialakulásától – amit a tudósok ma 3,4-4 milliárd évvel ezelőttre tesznek – az említett időszakig szinte egyáltalán nincsenek maradványok.
A kutatócsoport javaslata alapján fosszília hiányában a DNS szekvenciái alapján lehet kideríteni, hogy mikor történtek a régmúltban géncserék.
„Megtörténik – az egysejtűeknél gyakrabban, de állatoknál is van rá példa –, hogy az egyik fajból egy másik, akár távoli rokon fajba bekerül egy gén,
ami olyan fehérjének a tervét hordozza, ami hasznos ennek a fajnak. Az akkor tovább öröklődik, és mindez azt jelenti, hogy ennek a génnek a családfája különbözni fog a fajok családfájától” – mondta a szakértő. Módszerük működőképességét be is bizonyították – emelte ki Szöllősi Gergely János.
Ha látják a számítógépes módszer segítségével, hogy két faj génszekvenciát cserélt, tudják, hogy azoknak egy időben kellett élniük.
Több tízezer gént és több ezer transzfer rekonstruálását használták fel arra, hogy az élettörténet azon szakaszait is vizsgálták, ahonnan csak nagyon kevés fosszília maradt fenn.