eur:
402.44
usd:
349.36
bux:
98165.66
2025. június 20. péntek Rafael
Váratlan hatása is van Európában a klímaváltozásnak

Váratlan hatása is van Európában a klímaváltozásnak

A folyók áradásának időpontját is befolyásolja a klímaváltozás Európa több régiójában - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A klímaváltozás hatásai az elmúlt 50 évben különbözőképpen mutatkoztak meg az egyes területeken: míg egyes régiókban 1960-hoz képest 2010-re átlagosan 65 nappal korábbra tolódott az áradások tetőzése, máshol 45 nappal később jelentkezett - közölte a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója, Günter Blöschl vezette szakértői csoport.

A Science című lapban bemutatott tanulmány középpontjában nem az áradásoknak vagy árvizeknek a gyakorisága vagy mértéke állt, hanem az időpontjuk. Ehhez a kutatók hatalmas adatmennyiséget használtak: 38 európai ország 4262 vízmérőállomásának 1960 és 2010 között mért adatait elemezték. A kutatók minden állomásnál meghatározták a legmagasabb vízállás és a legnagyobb vízmennyiség időpontját.

A magas vízállás lehetséges okaiként a kutatók megvizsgálták a hegyekben tapasztalt hóolvadást, a csapadék eloszlását és a talajnedvesség maximumát. A környezet kihasználtsága vagy az intenzívebb mezőgazdasági tevékenység a víz tetőzésének időpontjában csak kis szerepet játszott.

A legmagasabb vízállás ideje főként olyan régiókban tolódott korábbra, ahol a folyók sok olvadékvizet szállítottak. A melegebb klíma hatására a hóolvadás korábban kezdődik például Skandináviában, az Alpokban és Kelet-Európában.

Az Atlanti-óceán partvidékén, Portugáliától Belgiumig és Nagy-Britannia dél-nyugati részéig az éves áradás manapság szintén jóval korábban kezdődik, mint 1960-ban. A kutatók itt a jelenség okát a talaj nedvességének változásában sejtik: a talajban lévő vízmennyiség az évek során mindig korábban éri el a maximumot. Ez pedig kedvez az árvizeknek és a magas vízállásnak.

Észak-Németországban és az Északi-tenger körüli területeken mintegy két héttel később érik el a folyók a legmagasabb vízszintjüket, mint 50 évvel ezelőtt. Ezt Blöschl és kollégái a kései téli viharokra vezetik vissza, melyek az Egyenlítő és az Északi-sark közti légnyomáscsökkenés következményei. Ezért a változásért szintén a klímaváltozás felelős.

A Föld felmelegedése áll annak hátterében is, hogy változóban van azoknak a viharoknak a vonulási útvonala, amelyek a földközi-tengeri térség északi részébe szállítanak csapadékot. Ez a kutatók szerint ahhoz vezet, hogy az Adria keleti partján és Spanyolország délkeleti részén később érik el a folyók a legmagasabb vízállásukat, mint 1960-ban.

A kutatás eredményei szerint az áradások kockázata a 21. század végére a jelenlegi 20-szorosára emelkedhet.

Címlapról ajánljuk
Szalai Máté: a Közel-Keleten nem lesz globális konfliktus, de a világ nem most lett jobb hely

Szalai Máté: a Közel-Keleten nem lesz globális konfliktus, de a világ nem most lett jobb hely

Az izraeli–iráni konfliktus kapcsán a szemben álló felekről, valamint a térség többi államának szerepéről beszélt Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a Clingendael Intézet kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Szakíró: folyamatos az adok-kapok Verstappen és Russell között, és nem csak a pályán

Montrealban ismét összecsapott egymással a címvédő Max Verstappen és a futamgyőztes George Russell, de a Forma–1-es Spanyol Nagydíjjal ellentétben ezúttal fizikailag nem ütköztek, csak üzengettek egymásnak – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arra is kitért, hogy a két pilóta fél szemmel már a jövő évi szezonra figyel, hiszen a brit szerződése hamarosan lejár a Mercedesnél, ahol szívesen látnák a négyszeres világbajnokot.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.20. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

A Fehér Ház június 19-én jelentette be, hogy Donald Trump hamarosan döntést hoz arról, hogy az Egyesült Államok mit lép Iránnal kapcsolatban. Karline Leavitt szóvivő annyit konkretizált, hogy legkésőbb két hét múlva minden kiderül, eddig dönt az amerikai elnök a beavatkozásról. Dmitrij Medvegyev 2008 és 2012 között volt Oroszország első embere, és máig befolyásos szerepelőként jelenik meg a médiában. Ezúttal a Jeruzsálem és Teherán között zajló háborút értékelte, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen következményekkel járhat az izraeli légierő bombázása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×