A magyarok közel 30 százaléka dohányzik. Ami azonban talán még ennél is ijesztőbb, hogy a 13-15 éves korosztályban a naponta dohányzók aránya 10 százalék, míg az alkalmi dohányzóké 20 százalék. Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon az összes daganatos betegséggel összefüggő halálozás 26,3 százaléka a tüdőrákkal függ össze – beleértve a légcső és a hörgődaganatot. Ráadásul azt is tudjuk, hogy tíz tüdőrákból kilenc a dohányzás miatt van.

- Mennyire ismerjük a dohányzás káros hatásait?

- Egész jól. Ma már tudjuk, hogy egyetlen cigarettában több mint négyezer kémiai anyag található és több mint hetvenről tudjuk, hogy rákkeltő hatású.

- Önök mit vizsgálnak, milyen kísérleteket hajtottak végre?

- A dohányzás sejtszintű hatásaira voltunk kíváncsiak. Olyan fehérjéket vizsgáltunk, amelyekről az irodalomból már tudjuk, hogy egyes stresszhatásokra – hősokkra, fertőzésekre, gyulladásos stresszhatásokra – védőfaktorként reagálnak a szervezetben.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha egy bizonyos betegségnek – a krónikus obstruktív tüdőbetegségnek – megfelelő, az egészségestől eltérő környezetet hozunk létre, illetve a sejteket dohányfüsttel kezeljük, akkor ezek erre hogyan reagálnak, és betöltik-e vagy elveszítik-e ezt a védő szerepet a dohányfüst hatására.

Egy korábbi kísérletben a kollégáimnak sikerült kimutatniuk egy bizonyos hősokkfehérjéről, hogy az védőszerepet tölt be a dohányzás káros hatásaival szemben. Abban az esetben pedig, amikor a sejteknek olyan gyógyszert – a glükokortikolos szteroidot – adtunk, ami a légúti betegségekben gyakran használt gyógyszer, akkor az dózisfüggően emelte ennek a fehérjének a szintjét, vagyis a védőhatását még jobban tudta emelni.

Ezek nagyon fontos eredmények, mert egyrészről a segítségükkel látjuk azt, hogy a dohányzásnak még súlyosabb hatásai vannak sejtszinten is, másrészt pedig

képesek lehetünk olyan fehérjék vagy olyan patofiziológiai útvonalak felderítésére, amelyek később akár terápiás célpontként is szolgálhatnak.

- Az segíthet, ha valaki leteszi a cigarettát? Azt szokták mondani, hogy 6-7 év kell, amíg a tüdő kitisztul. Nyilván nem a daganatról beszélünk, de a sejtpusztulás valamennyire regenerálható?

Mindenképpen. A dohányosok tüdejében az akut légúti gyulladás viszonylag rövid időn belül kialakul, később pedig különféle szöveti eltérések, illetve degenerációk is kialakulhatnak, majd ezután jelentkezhetnek például a rákos sejtburjánzások és a tumoros elváltozások.

Ha valaki abbahagyja a dohányzást, akkor már rövid távon megszűnnek ezek az akut stresszhatások, és a gyulladásos reakció is csökken. Ennek következtében pedig a sejt élettani működése visszaállhat az eredeti szintre. Úgyhogy ilyen szempontból mindenképpen nagyon jó, ha valaki leteszi a cigarettát.

De nemcsak évek alatt alakulnak ki a különböző pozitív hatások, hanem akár már 72 órán belül is: a légzés könnyebbé válik, helyreáll a szaglás. 48 óra után újra megindul az úgynevezett ciliáris sejteknek a mozgása, elkezd tisztulni a tüdő, és 3-9 hónap után már a köhögés és a zihálás is csökken, jelentősen javul a légzésfunkciója.

A hosszútávú hatásként pedig csökken a tüdőrák kockázata. Tudjuk azt, hogy

tíz év után körülbelül 30-50 százalékkal kisebb a tüdőrák kockázata a még mindig dohányzókhoz képest.

- Nehéz letenni a cigarettát?

Sajnos nehéz. Ma már tudjuk, hogy kisebb mértékben genetikai befolyása is van a dohányzásnak, és befolyásolhatja az is, hogy valaki gyermekkorában mit látott a szüleitől. Ami azonban sokkal nehezebb, az a fiziológia függés, ami a nikotinfüggőség miatt alakul ki.

A nikotinfüggőség sokkal erősebb függőséget jelent, mint a kokainnál vagy a heroinnál kialakuló függőség.

Ráadásul azt is tudjuk, hogy az agy egyes idegsejt-csoportjaiban is változást hoz létre a dohányzás egy idő után, ami szintén nem segíti a leszokást.

Másrészről pedig egy nagyon erős pszichológiai függés is kialakul, aminek ugyancsak jelentős szerepe van. Szerencsére az elvonási tünetek ugyan egy-három hétig erősek lehetnek, de átmeneti, és a nikotin ürülésével folyamatosan javulnak és el is tűnnek.

Sajnos a leszokás nehéz, de megoldható, ha valaki eléggé motivált.

- Az e-cigaretta jelent különbséget? Rá lehet szokni az e-cigarettára, illetve helyettesítheti a hagyományos dohánytermékeket?

- Ha az e-cigaretta nikotint tartalmaz, akkor ugyanolyan erős rászokást alakíthat ki, mint a sima cigaretta. A jelentős különbség abban van, hogy sokkal kevesebb kémiai anyag van benne, mint egy normális cigarettában. Megtalálható benne viszont például a formaldehid, ami egy építkezéseknél és tartósításnál használt szer, és tudjuk róla, hogy rákkeltő. Azt is tudjuk, hogy a különböző ízesítésekhez használt diacetyl pedig úgynevezett popcorn tüdő kialakulásához vezethet. Tehát nem teljesen veszélytelen.

Jelenleg körülbelül

85 százalékkal tartjuk kevésbé károsnak az e-cigarettát, mint a normális cigarettát.

De a nagy probléma az, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan nagy tanulmányok, amelyek azt bizonyítanák, hogy az elektromos cigaretta segít a leszokásban. Jobb, mint a hagyományos cigaretta, de egyelőre nem bizonyított eszköz a leszokásban.

A passzív dohányzás veszélyes. Mi a helyzet az e-cigaretta füstjével?

Alapvetően az a füst, ami az e-cigaretta használatakor keletkezik, nem tartalmaz annyi káros anyagot, valójában csak vízgőz. Ezért jelenleg azt gondoljuk, hogy a passzív dohányzás szempontjából sokkal kevésbé káros, mint a hagyományos cigaretta.