eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Megrázó hír a Nagy-korallzátonyról

Rosszabb állapotban van az Ausztrália északi partjainál lévő Nagy-korallzátony, mint azt eddig hitték: 2016-ban a sekélyvízi korallok 29 százaléka elhalt a korallfehéredés miatt - közölték kutatók.

Eddig a kutatók a levegőből és a víz alatt készített felvételek alapján abból indultak ki, hogy az elmúlt évben a korallok 22 százaléka pusztult el.

Idén újabb pusztító korallfehéredésre számítanak a szakértők. Bár az idei évre vonatkozóan állapotfelmérés még nem készült, Russel Reichelt, a zátonyért felelős környezetvédelmi hatóság vezetője szerint az év végéig ismét nagy mértékben csökken a zátonyt alkotó korallok száma.

A világ legnagyobb korallzátonya

jelenleg történelme legerőteljesebb fehéredését éli át.

A leginkább érintett terület a Port Douglas turistavárostól északra lévő régió: itt a sekélyvízi korallok mintegy 70 százaléka már elpusztult. De a Cairns és Townsville közelében lévő területeket is erősen érinti a fehéredés.

A korallok nagyon érzékeny organizmusok, amelyeknek meghatározott hőmérsékletre van szükségük. Szimbiózisban élnek bizonyos egysejtű algákkal, ezektől nyerik színüket is. Ha növekszik a hőmérséklet, a korallok kilökik az algákat, ezzel színüket is elveszítik. Ha ez a helyzet túl sokáig áll fenn, a korallok teljesen elhalnak.

A fehéredés oka a kutatók szerint elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. A tavalyi és az idei nagy korallfehéredés után a 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonynak szinte semmi esélye sincs arra, hogy felgyógyuljon - hívták fel a figyelmet a veszélyre a szakértők. A virágállatoknak ugyanis nagyjából tíz évre és a tengervíz gyors lehűlésére van szükségük ahhoz, hogy regenerálódjanak egy-egy súlyos korallfehéredés után.

A márciusban tomboló Debbie ciklon tovább rontott a helyzeten. A nyomában fellépő heves esőzések miatt számos folyó kilépett medréből, az üledékkel és nitrogénnel szennyezett árvíz eljutott a zátonyig és károkat okozott a korallokban.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×