Az ember megfertőződésének veszélye nagyon kicsi, de a mókusállományra komoly veszélyt jelenthet a betegség.

A lepra a középkor rettegett kórja volt, de száz éve a higiéniának és a hatékonyabb gyógyszereknek köszönhetően eltűnt Európából - legalábbis az emberek körében. A természetben azonban megmaradt - állapították meg a Lausanne-i Műszaki Egyetem és az Edinburgh-i Egyetem mikrobiológusai, akik kutatási eredményeiket a Science tudományos lapban mutatták be.

Úgy találták, hogy ugyanaz a kórokozó, amely az embereknél leprát okoz, jelen van az angliai, írországi és skóciai vörös mókusoknál. Stewart Cole, a lausanne-i egyetem kutatója és Anna Meredith, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa vezetésével a régió 110 mókusánál végeztek DNS-tesztet, amellyel a Mycrobacterium leprae és a Mycrobacterium lepromatosis nevű kórokozók jelenlétét kutatták.

Bár csak néhány rágcsálónál jelentkeztek tünetek, mégis csaknem minden vizsgált állatnál megtalálták valamelyik kórokozót a kettő közül.

"Nagyon váratlan, hogy a Mycrobacterium leprae száz évvel azután, hogy eltűnt az emberekből Nagy-Britanniában, a mókusoknál idéz elő betegséget. Ezt korábban nem figyelték meg" - mondta Cole.

A tanulmány szerint a kórokozó évszázadokon át képes észrevétlenül fennmaradni a természetben. A kutatás következő lépése az lehet, hogy a Brit-szigeteken kívüli vörösmókus-populációt is megvizsgálják.

A kutatók szerint a betegség nem veszélyezteti a lakosságot. "Még ha a lepra kórokozója meg is található Közép-Európa vörös mókusaiban, nagyon kicsi annak a kockázata, hogy a betegség embert is megfertőz" - mondták a kutatók.

Ennek oka, hogy nagyon kevés kapcsolat van az emberek és a mókusok között, valamint a legtöbb európai országban tilos a mókusokra vadászni.

A lepra felfedezése a faj védelme szempontjából aggodalomra ad okot - véli Anna Meredith. A brit vörös mókusokra (Sciurus vulgaris) már az amerikai szürke mókusok elterjedése is veszélyt jelent.