Infostart.hu
eur:
367.32
usd:
327.49
bux:
0
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta

Ideje megbeszélnünk, mi történt az I. világháborúban

Fontos, hogy a nemzeti történelmi szemléletek kapcsolódhassanak egymáshoz, és értsék egymás szempontjait - fogalmazott Katona Csaba. A történész "A román és magyar nemzetépítő törekvések az első világháború időszakában" elnevezésű bukaresti konferencia után hangsúlyozta: érdemes az akkor élt emberek hétköznapjain keresztül vizsgálni a történelmi eseményeket.

„Közel egy évszázad telt el az első világháború óta, és nagyon sokáig lényegében két párhuzamos történelemelbeszélés, narratíva létezett egymás mellett” - emlékeztetett a történész.

Kifejtette: az egyik volt a miénk, a magyaroké, akik a vesztes szemszögéből nézték az eseményeket. A meghatározó negatív élményünk Trianon, és az ezzel járó területveszteség, az ezzel járó lelki trauma. Számunkra az első világháború valaminek a vége volt, egyben egy hanyatlás kezdete. Ugyanakkor számos szomszéd ország esetében ez egy sikertörténet kezdete.

„Mi mindig úgy beszéltünk erről, hogy ez egy csapás, veszteség, igazságtalanság, ők pedig úgy, hogy diadal, az igazság győzelme” - fogalmazott Katona Csaba.

„Ez a kétféle narratíva eddig nem tudott beszélni egymással. Ennek az az oka, hogy mind a két ország szigorúan és csakis nemzeti alapon közelítette meg a történéseket” - ,magyarázta a szakértő.

„Ugyanakkor ez a két párhuzamos történelem nem két párhuzamos történelem, ez egy történelem. Ami nekünk veszteség, az nekik győzelem” - mondta a történész.

„A mostani konferencia küldetése az volt, hogy végre ne egymás mellett beszéljünk el, hanem együtt beszéljünk ezekről a dolgokról, próbáljuk megérteni a másik álláspontját, próbáljunk meg közelebb kerülni a történésekhez olyan módon, hogy megértsük, minden fájdalmával, minden örömével. Ez a mi közös történelmünk, a miénk együttesen” - hangsúlyozta Katona Csaba.

A témáról bővebben ma este a hét órai hírek után kezdődő Szigma - a holnap világa című műsorunkban hallhatnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×