Infostart.hu
eur:
367.32
usd:
327.49
bux:
0
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta

Lifttel juthatunk fel az űrbe

A rakétáknál olcsóbban és egyszerűbben is szállíthatna a jövőben embereket, műholdakat és egyéb anyagokat az űrlift, amelynek különböző prototípusait hét német és japán diák kutatócsoport mutatja be a héten az Európai Űrlift Versenyen (European Space Elevator Challenge) a németországi Garchingban.

A két-három kilogrammos terhet elbíró modellek egy száz méteres kötél mentén emelkednek fel egy ballonhoz a csütörtökig tartó versenyen. A cél, hogy a fiatal kutatók érdeklődését felkeltsék az űrlift ötlete iránt, és kiépüljön egy közösség - közölte a megmérettetést szervező Müncheni Műszaki Egyetem rakétatechnikai és űrutazási tudományos munkaközössége (WARR). A legjobb csapat pénzjutalomban részesül.

Hogy a felvonót tényleg megépítik-e valaha, csak másodlagos kérdés. "Az a fontos, hogy alkalmazhatom mindazt, amit fizikából és informatikából tanultam" - mondta az egyik versenyző.

A fiatal kutatók által kitalált rendszerek többnyire csigákkal dolgoznak, amelyek a kábelre feszülve mozgatják felfelé a kapszulát. Az egyelőre megoldatlan központi kérdéssel, hogy létezhet-e a több ezer kilométer hosszúságú kötél elkészítéséhez alkalmas anyag, csak kevesen foglalkoztak.

A tudósokat évtizedek óta érdekli az űrfelvonó ötlete. Pusztán matematikai alapon a modellek gyakorlatba való átültetése könnyen elképzelhető, az elmélet gyakorlati megvalósítása azonban a kötél anyagánál akadályokba ütközik.

Mintegy 36 ezer kilométeres magasságban, ahol az úgynevezett geostacionárius pálya is található, a nehézségi és a centrifugális erő egyensúlyt tart. Így itt egy lehetséges űrállomás stabil ponton mozogna a Föld körül, a bolygó mindig ugyanazon pontja felett lenne. A geostacionárius műholdak is ebben a magasságban repülnek.

A felvonó földi állomásának fizikai okok miatt az Egyenlítőn, lehetőleg vízben kell lennie - emiatt hatalmas kiterjedésű területen kellene repülési tilalmat bevezetni.

Tobias Ortmann, a verseny projektvezetője szerint ezek már alaposan átgondolt tények, a kötél anyaga viszont problémát jelent: "az acélkötelek több kilométer után érik el határértékeiket, ahogyan az a függőhidaknál is látható". A kutatók e célból jelenleg a grafén nevű nanotechnológiai anyagot vizsgálják, amely tulajdonképpen egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg.

A kötél mellett annak kérdését is meg kell oldani a megvalósításhoz, hogy hogyan és milyen sebességgel lehet egy ilyen hosszú kötelet felvinni az űrbe. A rakétasebesség nem jöhet szóba: egyes kutatók szerint 200, mások szerint 600 kilométer per óráról lehet szó. Mindkét esetben napokig, akár egy hétig is eltarthat az út.

Ortmann maga is elismerte, hogy távol állnak még a megvalósítástól. "Az igazi kérdés az, vajon még ebben az évszázadban sikerül-e" - mondta a szakértő.

Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×