A tudósok egy tizenegy tagú, fogságban, de kültéren felnőtt csimpánzcsoportnak adtak olyan feladatot, amelyben a jutalomért két vagy három állatnak kellett egyszerre egy kart meghúznia - olvasható az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban.

Az állatok szabadon választhatták meg partnereiket az együttműködéshez, de arra is lehetőségük volt, hogy egyedül próbálkozzanak.

Az első alkalmakkor többnyire versengtek egymással, ám az összes próbálkozást tekintve ötször annyiszor választották az együttműködést, mint egymás legyőzését.

A megfigyelt arány az emberre is jellemző az együttműködést igénylő feladatoknál - írták a tudósok.

"A konfliktusok és az együttműködések aránya nagyon hasonló az embereknél és a csimpánzoknál, ami újabb fontos adalék az emberi evolúció kutatásához" - írta közleményében Malini Suchak, a Yerkes főemlőskutató-központ végzőse, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók megfigyelték: a csimpánzok egy sor stratégiát alkalmaztak, hogy megakadályozzák a versenyt és az egyéni vállalkozást, többek között közvetlenül tiltakoztak egy-egy társuk ellen, elutasították a munkát, ha egy önállóan próbálkozó társuk jelen volt, de olyan is történt, hogy több domináns csimpánz segített a társaknak az önállóan munkálkodókkal szemben.

A 94 órán át tartó tesztek alatt tizennégyszer történt olyan, hogy harmadik fél beavatkozott és büntetett, elsősorban olyankor, amikor erőszakoskodott egymással egy önállóan vállalkozó és egy együttműködni akaró csimpánz.

"Az állatvilág tele van az együttműködést bizonyító példákkal a hangyáktól kezdve a kardszárnyú delfinekig. A mi kutatásunk az első, amelyik bizonyította, hogy legközelebbi rokonaink nagyon jól tudják, hogyan kell gátat szabni a versengésnek" - magyarázta Frans de Waal, az Emory Egyetem pszichológusa.