„Egyedülálló az a gyógyítás, amellyel Szecsuánban kísérleteznek, de voltak ehhez nagyon hasonló próbálkozások. Már sikerült egy kisbaba leukémiáját meggyógyítani” - emelte ki Vértessy Beáta.

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének munkatársa a módszerről kifejtette, a betegből kivonnak bizonyos típusú sejteket, amelyek DNS-ét szerkesztik. Az embrióban végzett ilyen kísérletekhez képest az az óriási különbség, hogy ezeknek nem lesz örökletes hatása.

„Olyan sejteket fognak izolálni ezekből a betegekből, amik nem ivarsejtek, hanem az immunrendszer bizonyos, úgynevezett T-sejtjei. Elvégzik rajtuk ezt a nagyon hatékony CRISPR-technológiás eljárást, amivel elérik, hogy a sejtek genomiális DNS-e módosul” - magyarázta Vértessy Beáta.

A biokémikus hozzátette, ezeket a sejteket fölszaporítják és visszajuttatják a betegbe, azt remélve, hogy képesek lesznek hatékonyabban felvenni a harcot a rákos sejtekkel.

„Az immunsejtek nagyon erős hadoszlopát képezik az élő szervezetnek, amelyeket a ráksejtek ellen harcba lehet vetni. A végstádiumban lévő rákos betegek esetében sajnos ezt a harcot már elvesztették, szükség van valamilyen külső megerősítésükre. Ez az eljárás olyan molekuláris sebészeti eszköz, amely nagyon hatékony, de arra a kérdésre, hogy az így felerősített immunsejtek nem fognak-e problémát okozni a betegnek, nincs még biztos válasz” - jelezte Vértessy Beáta.

Hozzátette, hogy ugyanakkor a nem teljes organizmusokban, hanem más sejtszövetekben elvégzett kísérletek arra utalnak, hogy van remény arra, hogy az így felerősített immunsejtek aztán nem veszik fel a harcot a szervezet saját sejtjeivel. A módszer újdonsága az, hogy nem bejuttatnak valamit a beteg DNS-ébe, hanem megszüntetik egy adott fehérje működését, ezáltal hatékonyabbá teszi az immunsejteket.

„Az eltávolított gén nem rossz, de a fehérjeterméke csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, az eltávolításával felerősítik a T-sejtek fegyvertárát” – érzékeltette a biokémikus.

Az eljárás sikere bizonyításának két részből kell állnia: egyrészt, hogy meggyógyulnak-e a betegek, másrészt egy-két évvel később nem lesznek-e immunológiai problémáik.

„Ez egy forradalmi kísérlet, amellyel, ha sikeres lesz, nagyon gyorsan, nagyon sok embert lehet meggyógyítani, mint kemoterápiával” - hangsúlyozta Vértessy Beáta.