A kutatók műhold- és drónfelvételek, valamint talajvizsgálatok segítségével tárták fel az építmény maradványait - olvasható az American Schools of Oriental Research című szaklapban közzétett tanulmányban.

Az épület alapja nagyjából olyan hosszú, mint egy olimpiai úszómedence, szélessége kétszer akkora. A régészek szerint a romváros egyetlen épületére sem hasonlít.

A tanulmány szerzői, Sarah Parcak, a Birminghami Egyetem kutatója és Christopher Tuttle, az amerikai tengeren túli kutatások tanácsának (Council of American Overseas Research Centers) munkatársa szerint az épület "mindenki szeme láttára rejtőzött" Petra romjai között.

A sivatagi karavánközpontot a Kr. e. 4. században alapította a nabateus arab törzs, amely a mai Jordánia, Irak, Szíria és Libanon egyes részeit lakta.

A maradványok között talált cserepek arra utalnak, hogy az épület Kr. e. második évszázad közepén épült, amikor a karavánváros a virágkorát élte. Úgy vélik, a hatalmas építményben szertartásokat tartottak.

Azt is feltárták, hogy a maradványok egy kisebb építmény alapját is magukban foglalják, ennek egyik oldalán hajdan oszlopsor állt, a másik oldalán széles lépcső.

"Húsz éve dolgozom a petrai ásatásokon, és tudtam, hogy van ott valami" - mondta Tuttle a National Geographic folyóiratnak.

Turisták százezrei keresi fel évről évre Petrát, bár számukat az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc erősen visszavetette.

Az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag című film zárójeleneteit a Fáraó kincstára nevű építményben forgatták, ezután ez lett a város leghíresebb műemléke.