Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

Az ember miatt pusztult ki a mammut

Az ember játszotta a döntő szerepet a nagy testű őskori állatfajok, az úgynevezett pleisztocén megafauna tízezer évvel ezelőtti kihalásában - tették közzé következtetésüket brit kutatók.

A nagyszabású kutatási projektben az exeteri, a cambridge-i, a readingi és a bristoli egyetem tudósai vettek részt, akik eredményeiket az Ecography című ökológiai folyóirat legújabb számában mutatták be.

A pleisztocén megafauna alatt azokat a nagy testű emlős-, madár- és hüllőfajokat értik, amelyek a pleisztocénben éltek és a jelenkor (holocén) beköszönte előtt haltak ki. Eltűnt a Föld színéről a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius), a kardfogú tigris (Smilodon populator), kipusztult a gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis) és a glyptodont (óriás tatu, Glyptodon clavipes) - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kihalási hullámot egyes tudósok a klímaváltozással magyarázzák, mások az ember terjeszkedésével és a túlzott vadászattal hozzák összefüggésbe, de léteznek olyan elméletek is, amelyek szerint a pleisztocén megafauna végzetét járványok okozhatták.

Az évtizedek óta folyó tudományos vitát látszik eldönteni a brit kutatás, amelynek keretében a tudósok több ezer forgatókönyvet futtattak le, feltérképezve minden egyes faj kihalásának idejét és a különböző térségek benépesülésének dátumát. Az adatokat a továbbiakban az elmúlt 90 ezer év éghajlati változásaival is összevetették.

Az elemzések során a világ valamennyi régiójában egyértelműen kirajzolódott a nagy testű állatok kihalásának és az ember megjelenésének időbeli egybeesése.

"Az ember játszotta a főszerepet a megafauna kihalásában" - fogalmazott Lewis Bartlet, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a változó éghajlat legfeljebb felgyorsította kihalásukat.

Mint kifejtette, nem lehet eldönteni a folyamatot meghatározó pontos okokat, azaz hogy a túlzott vadászat miatt tűntek-e el ezek a fajok vagy a tűz használata bizonyult végzetesnek számukra, esetleg a nagy testű állatok egyszerűen kiszorultak élőhelyeikről.

A Daily Mailnek nyilatkozva Lewis Bartlett rámutatott, hogy az ember megjelenése végzetesebbnek bizonyult, mint a klímaváltozás.

"Kutatásaink megcáfolják azt a mítoszt, hogy a korai ember harmóniában élt a természettel" - fogalmazott a brit tudós.

Címlapról ajánljuk
Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×