Hatalmas ragadozó gyík a tengeri életmódhoz alkalmazódó, evezőszerű végtagokkal, növényevő dinoszaurusz papagájcsőrszerű állkapoccsal - 85 millió ezelőtt évvel sok más között e két állat is a mai Magyarország területén élt. Õsi Attila másfél évtizeddel ezelőtt kezdte feltárni a késő kréta kor flóráját és faunáját egy ma már használaton kívüli bakonyi bauxitfejtésben (a kutatás akadémiai támogatással zajlik). Geológusokból és biológusokból álló kutatócsoportjával eddig körülbelül 400-500 négyzetméternyi területet vizsgáltak át az iharkúti lelőhelyen, és több mint 30 000 csontmaradványt találtak - olvasható az MTA honlapján.

Egyik legjelentősebb felfedezésük az Ajkaceratops kozmai névre keresztelt dinoszaurusz. A másfél méter hosszú, körülbelül 25-30 kilogramm súlyú, kis szarvval és jellegzetes, papagájcsőrszerű szájjal rendelkező állat maradványainak megtalálása az elmúlt évek egyik legfontosabb hazai paleontológiai lelete. Ezenkívül több új fajt - dinoszauruszokat, teknőst, krokodilt - sikerült azonosítaniuk, a kőzetekből előkerült pollenek, levéllenyomatok, borostyánban fennmaradt apró rovarok pedig további mozaikdarabokat jelentenek a késő kréta kori környezet minél pontosabb rekonstruálásához.

A régmúlt állat- és növényvilága iránt érdeklődők most testközelből figyelhetik meg a tudósok terepmunkáját, és a helyszínen nézhetik meg az előkerült leletek egy részét. A DinoExpo elnevezésű rendezvény keretében megtekinthetik a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyet és az ásatásokat, a lelőhely szomszédságban lévő településeken (Németbánya, Bakonyjákó) pedig további változatos, a tudományos kutatást bemutató, valamint szabadidős és kulturális programokat is kínálnak a szervezők. A résztvevők a megváltott jegyekkel a bakonyi dinoszauruszkutatásokat támogatják.

További információk a magyardinoszaurusz.hu oldalon.