Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
328.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Újból kipróbálta a NASA a Marsra szállás lassítóernyőjét

Újabb próbát hajtott végre a NASA a majdani marsi landolásokra használandó, repülőcsészealj-formájú leszállóeszközzel, az ejtőernyő azonban ezúttal sem nyílt ki teljesen.

Az ejtőernyő kibomlott, de nem nyílt ki teljesen - közölte Kimberly Newton, az amerikai űrkutatási hivatal szóvivője. A NASA kedden sajtótájékoztatón tárja fel a teszt részleteit.

Az időjárás miatt többnapos halasztást követően hétfőn az űreszköz - Low Density Supersonic Decelerator (LDSD) - egy óriási héliumballonnal emelkedett fel a hawaii Kauai szigetéről. Háromórás utazás után a háromtonnás "csészealj" levált a ballonról, majd egy hordozórakéta segítségével 55 kilométeres magasságba emelkedett a Csendes-óceán felett. Innen kezdte meg leszállását a Földre az űrhajózás történetének legnagyobb ejtőernyője segítségével, a harminc méter átmérőjű ernyő azonban nem nyílt ki teljesen.

A teszttel az atmoszférán szuperszonikus sebességgel áthaladó, zuhanó eszközök lassításának technológiáját kutatták. A NASA tavaly nyáron egy hasonlóan nagy ejtőernyőt tesztelt, amely akkor szintén nem nyílt ki teljesen. Az idei év egyik fő célja az ernyő újratervezése volt.

Az amerikai űrkutatási hivatal évtizedek óta ugyanolyan ejtőernyőt használ a marsi légkörbe érkező űreszközök lelassítására. Mivel a Marson nagyon ritka a légkör, az űreszközök landolását elősegítő ernyőknek különösen erősnek kell lenniük. Ha azonban asztronautákkal együtt, nehezebb űrhajóval történik a landolás, még nagyobb és erősebb ejtőernyőre van szükség. A most használt ernyő méreteiben a kétszerese a közel egytonnás Curiosity marsjáró landolásakor használtnál.

A NASA 2016 nyarára tervezi a következő tesztet. Elképzeléseik szerint a 2030-as években embert küldenek a Marsra.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×