Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
328.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A folyókba jutó trágya veszélyezteti a halak sokféleségét

A folyókba jutó trágya miatt csökken a halfajok és az egyedek száma - állapították meg amerikai kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerint a túl sok tápanyag a torkolatoknál csökkentheti a halállományt, ezzel a halászatnak is kárt okozhat.

A kutatók negyven éven át vizsgáltak a kaliforniai Monterey-öböl Elkhorn folyójának torkolatában élő, a lepényhalfélék családjába tartozó két fajt, a Parophrys vetulust és a Citharichthys stigmaeust, valamint a vízminőséget és az éghajlati tényezőket.

Azt az összefüggést állapították meg, hogy ha túl sok a vízbe jutó trágya, vagyis a mezőgazdaságból származó nitrogén, több alga növekszik a vízben. Amikor ezek elpusztulnak, a bomlásukkor keletkező mikroorganizmusok oxigént vonnak el.

"Rájöttünk, hogy a víz oxigéntartalmának csökkenése az Elkhorn folyóban mindenütt a halfajok számnak és a halmennyiségnek a csökkenésével jár. Mindenekelőtt azok a halfajok fogynak, amelyeknek a torkolatvidék a gyerekszobája" - hangsúlyozta Brent Hughes, a kutatás vezetője, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem munkatársa.

A folyamat következményei a torkolat halászait is érintik. A tanulmány másik szerzője, Mary Gleason szerint jobb párbeszédre lenne szükség a földek és a vizek állapotáért felelős szakemberek között, hogy a partvidék és az óceán élővilágát sújtó, trágyázásból származó ártalmakat csökkentsék.

Egy évvel ezelőtt a Keleti-tengerről jelent meg egy tanulmány, amely szerint az oxigénszegény "halálzónák" felülete száz év alatt több mint tízseresére, 60 ezer négyzetkilométerre nőtt, ez nagyrészt a mezőgazdaságból származó trágya számlájára írható.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×