Az eddig ismert legbizarrabb dinoszauruszról a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.

Az állat a hüllőmedencéjű dinoszauruszok két lábon járó csoportjához, a theropodákhoz tartozott, amelyeknek túlnyomó többsége ragadozó volt. Ebbe a csoportba a zsarnokgyíkon kívül sorolják például a "gyors rablókat", a velociraptorokat is.

Argentin és chilei paleontológusok négy csaknem teljesen ép csontvázat, valamint tucatnyi egyed csontjait 2010-ben fedezték fel Chilében. A legnagyobb egyed testhossza meghaladta a 3 métert, míg a legkisebbek pulykányi méretűek voltak. A lelőhely, valamint Dél-Amerika első növényevő theropodáját felfedező 7 éves kisfiú tiszteletére kapta a dinoszaurusz a Chileosaurus diegosuarezi nevet.

Fernando Novas, a Buenos Aires-i Bernardino Rivadavia Természettudományi Múzeum paleontológusa, a tanulmány első szerzője az evolúció "kirakójátékának" nevezi a Chileosaurust, amely különféle dinoszauruszcsoportok "stílusjegyeit" egyesíti.

Csőre és levélalakú fogazata arra enged következtetni, hogy növényekkel táplálkozott. Koponyája és hosszú nyaka a primitív szauropodákra emlékeztet, csigolyái viszont a "kezdetleges" theropodákéra hajaznak. Robusztus karjai voltak, ám ezeken csupán két-két ügyetlen ujj árválkodott. Két lábon közlekedett, ám négyujjú, vastag lába nem is emlékeztetett a theropodák kecses, három ujjban végződő alsó végtagjaira. Mindennek tetejébe a dinoszaurusznak madárszerű medencéje volt.

"Három fő dinoszauruszcsoport, a növényevő Sauropodomorpha ("gyíklábú formák"), a csőrös, növényevő madármedencéjűek (Ornithischia), valamint a húsevő theropodák anatómiai sajátosságai ötvöződnek benne" - fogalmazott Fernando Novas.