Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
328.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Milliárdokba kerülnek Európának a légszennyezés okozta betegségek

Évente 1,47 ezer milliárd euróra (443 ezer milliárd forint) becsülte az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a légszennyezés okozta betegségek és halálozások teljes európai költségeit.

Ez az összeg az Európai Unió 2013-as bruttó hazai terméke (GCP) majdnem tíz százalékának felel meg - derült ki a WHO kedden közzétett tanulmányából.

Az adatok szerint a légszennyezés elsősorban a szív- és a tüdőproblémák kockázatát növeli. 2010-ben a WHO európai régióbeli 53 országában mintegy 600 ezer ember halt meg idő előtt olyan betegségekben, melyek kiváltójának a szennyezett levegőt tartják.

Az első ilyen vizsgálatot a WHO európai regionális irodája és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából végezték, eredményeit kedden hozták nyilvánosságra egy konferencián az izraeli Haifában.

A WHO európai régiójához tartozik Izrael, Üzbegisztán, az Oroszország és még néhány állam, amely földrajzilag teljesen vagy részben Európán kívül fekszik.

A régió lakosainak több mint 90 százaléka él olyan környezetben, ahol a levegő szállópor-koncentrációja meghaladja a WHO által javasolt határértékeket - olvasható a jelentésben. A szennyezés 2012-ben mintegy 482 ezer ember szív-, légzőszervi és érrendszeri megbetegedés, agyvérzés vagy tüdőrák okozta halálához vezetett.

Ugyanebben az évben 117 200 idő előtti halálozás írható a zárt terek szennyezett levegőjének a számlájára a WHO szerint. A alacsony és közepes jövedelmű államok lakosait ötször annyira sújtja a probléma, mint a gazdag országokban élőket.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×