Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
328.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A szélsőséges időjárási események többsége a felmelegedés következménye

A szélsőséges időjárási események, az áradások és az aszályok többsége a főként az emberi tevékenység okozta globális felmelegedésre vezethető vissza - írták svájci kutatók a Nature Climate Change című szaklapban hétfőn megjelent tanulmányukban.

A világszerte jelentkező hőhullámok mintegy 75 százaléka, a szélsőséges mennyiségű csapadék majdnem egyötöde írható a globális felmelegedés számlájára - állapították meg a zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói, akik különböző számítógépes klímamodelleket vizsgáltak meg, hogy az emberi tevékenység időjárási szélsőségeket okozó hatását megbecsüljék.

A többi szélsőség a természetes időjárási ingadozás miatt következik be.

A kutatók megállapították, hogy a klíma melegedésével - annak mértékétől függően - erősödnek az időjárási szélsőségek.

"Kis átlaghőmérsékleti emelkedés is sokat jelent" - hangoztatta Erich Fischer, a kutatás vezetője.

Ha a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előttihez viszonyítva két Celsius-fokot emelkedik, akkor a hőhullámok valószínűsége az ötszörösére nő.

Hasonlóan drámai a felmelegedés hatása az extrém csapadékos napokra is: két fokos melegedésnél a csapadékszélsőségek 40 százaléka lesz az emberi tevékenység számlájára írható.

Mindenekelőtt az északi félteke érezné az özönvízszerű esőzéseket. Más, már most is forró vidékeket a hőség napjai még nagyobb kihívások elé állítják - mondta Fischer.

A tavalyi volt a legmelegebb év a rendszeres mérések kezdete óta az ENSZ meteorológiai világszervezetének jelentése szerint.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×