Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
328.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Sejtbiológiai áttörést értek el magyar kutatók

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékének kutatói a világon elsőként juttattak gyógyszert úgy egy élő állatba, hogy az mindössze egyetlen sejtben, vagy a sejt egy meghatározott részében fejtette ki hatását - áll az egyetem MTI-hez eljuttatott közleményben.

A kutatócsoport "molekuláris tetoválásnak" nevezte el az új technológiát, amely valójában egy újonnan felfedezett kémiai reakciótípus: a hatóanyagot speciális lézerfénnyel (két-foton lézerrel) "tetoválják" a kívánt helyen és alakzatban az élő állatba.

Az időzíthetőség mellett a fénnyel aktiválható molekulákra alapozott eljárás előnye a rendkívüli precizitás, hiszen a szerek hatása egyedi sejtekre és azok alkotóira korlátozható, akár szubmikrométeres - az emberi hajszál átmérőjének kevesebb mint egy század része - pontossággal is.

Mindez jelentős áttörést hozhat az agykutatás különféle területein, hiszen egyetlen idegsejt egyetlen szinapszisának tartós gátlása vagy aktiválása is jelentősen hozzájárulhat a tanulási folyamatok és memória vizsgálatához, vagy az egyes pszichiátriai kórképek, valamint az alkohol, nikotin vagy drogfüggőség terápiás kezeléséhez - olvasható a közleményben.

Málnási-Csizmadia András, a kutatócsoport vezetője szerint a "molekuláris tetoválás" óriási jelentőségre tehet szert a fejlődés- és sejtbiológiában is, mivel a pontos lokalizációnak köszönhetően a gyógyszerek hatása és mellékhatása is csupán a kijelölt célterületen mutatható ki, így új kísérleti lehetőség nyílik alapvető sejtes mechanizmusok és funkciók feltérképezésére. Emellett olyan hatóanyagok is vizsgálhatnak a módszer segítségével, amelyek egyébként mérgezőek, és az eddigi eljárások esetén a kísérleti állat pusztulásához vezetnének.

A kutatócsoport eredményeit a rangos Chemistry&Biology tudományos folyóirat április 23-i száma címlapon közölte.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×