Infostart.hu
eur:
364.93
usd:
330.99
bux:
146504.06
2026. november 16. hétfő Ödön

Több mint 40 millió tonna e-hulladék keletkezett 2014-ben

Öreg konyhai és fürdőszobai berendezések, irodai eszközök alkotják a világon 2014-ben keletkezett 41,8 millió tonna elektronikus hulladékot - derült ki egy ENSZ Egyetem (UNU) által készített jelentésből.

A világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezetének szakemberei kimutatták, hogy a hulladék többségét, 60 százalékát öreg mikrohullámú sütők, mosógépek, mosogatógépek, más háztartási berendezések, irodai eszközök teszik ki. A kisebb eszközökből, mint a mikrohullámú sütők, kenyérpirítók 12,8 millió tonna, a nagyobbakból, mint a mosógépek, hűtőszekrények, szárítógépek, mosogatógépek 18,8 millió tonna hulladék keletkezett.

A legtöbb elektronikai hulladékot az Egyesült Államok lakossága termeli, 2014-ban 7072 tonnát. A második helyen Kína áll 6032 tonnával, a harmadikon Japán 2200 tonnával. Az európai országok közül Nagy-Britannia a legnagyobb e-hulladéktermelő, a ranglista ötödik helyén áll évi 1500 tonnával, ez csak 100 ezer tonnával kevesebb, mint a negyedik helyen álló Indiáé, amelynek azonban 20-szor annyi a lakosa.

Miközben a fejlett országokban nagy mennyiségű elektronikus hulladék keletkezik - Norvégiában például tavaly lakosonként 28,4 kilogramm -, Afrikában tavaly kevesebb mint 1,7 kilogramm volt ez a szám.

A jelentés szerint évi átlag 2 milliárd tonnával nő az e-hulladék, és 2018-ra nagysága el fogja érni a 50 millió tonnát.

A jelentés szerint a háztartási e-hulladéknak csupán 16 százaléka kerül újrahasznosításra, újrafeldolgozásra.

A kidobott több millió tonna mobiltelefonnal, hűtőszekrénnyel és más elektronikai eszközzel 300 tonna arany és egyezer tonna ezüst, 1900 tonna réz vész kárba, ezek összértékét mintegy 52 milliárd dollárra becsüli a jelentés. Kárba vész továbbá 16 ezer tonna vas is, mivel az eszközök nem kerülnek be az újrahasznosítási programokba.

A gyorsan növekvő e-szeméthegyek nagy mennyiségű mérgező anyagot tartalmaznak. Az elektronikai eszközökben található nehézfémek - mint a higany, a kadmium vagy a berillium - beszivároghatnak a talajba és az ivóvízkészletekbe, máj és vesekárosodást okozva, károsítva a mentális fejlődést.

Világszerte az e-hulladék értékes "városi bányát" eredményez - az újrahasznosítható anyagok hatalmas potenciális tárházát. Ugyanakkor az e-hulladék veszélyes tartalma egy "méregbánya", amelyet különös gondossággal kell kezelni - hangsúlyozta David Malone ENSZ-főtitkárhelyettes, az UNU rektora.

Címlapról ajánljuk
„A Kisvakond- és a Mészáros-frakció tagjainak itt az idő, hogy elkullogjanak” – Magyar Péter napirend előtt az Országgyűlésben

„A Kisvakond- és a Mészáros-frakció tagjainak itt az idő, hogy elkullogjanak” – Magyar Péter napirend előtt az Országgyűlésben

Lemondásra szólította fel a Seszták-ügy, az elásott pénz megtalálása után a Fidesz és a KDNP frakciójának tagjait Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben. Napirend előtti felszólalásában hosszan sorolta az ügy tanulságait. A parlament ezen a héten a 2027-es költségvetést tárgyalja három napon át.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tény vagy városi legenda? Az árak elszállását kockáztatjuk, ha bevezetjük az eurót?

Tény vagy városi legenda? Az árak elszállását kockáztatjuk, ha bevezetjük az eurót?

Ha egy ország az euróbevezetés útjára lép, akkor az elsődleges félelem arra szokott vonatkozni, hogy emelkednek majd a fogyasztói árak. A felmérésekben rendre megjelenik ez ellenérvként a társadalom részéről. A korábbi csatlakozások azonban nem igazolják ezt, legfeljebb átmeneti és nagyon mérsékelt inflációs többletet okoz az euróra váltás. Tartósan sokkal inkább a gazdasági fejlődés tudja emelni az általános árszínvonalat is. Ráadásul Magyarországon már most is magas az árszínvonal az uniós átlaghoz viszonyítva, más országok sokkal nagyobb lemaradás mellett váltottak euróra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×