"Kutatás-fejlesztés nélkül nem képzelhetők el új és egyre fejlettebb klinikai-diagnosztikai eljárások sem" - mondta az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ korszerű MRI-berendezésének ünnepélyes avatása alkalmából adott interjújában Vidnyánszky Zoltán, a központ vezetője.

Eddig még egyetlen interjút sem készítettem úgy, hogy előtte a beszélgetőtársam arra kért: pakoljam ki a zsebeimet. Miért volt szükség a fémtárgyak, aprópénz, mobiltelefon és bankkártya kirakására, mielőtt ide, az új készüléknek helyet adó, kis terembe léptünk volna? Ezzel a kérdéssel indul az MTA honlapján közölt interjú.

Vidnyánszky Zoltán így válaszol: Az MRI-készülék belsejében, ahol a funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezéssel a vizsgálatot tudjuk végezni, nagyon nagy, három Tesla erősségű a mágneses tér. Ennek hatására minden fémtárgy "odaragadna" a berendezéshez, de törlődne a bankkártyája is.

Milyen kutatásokra tudják majd használni az új műszert?

Az MRI segítségével vizsgálható az emberi agy struktúrája és az egyes agyi területek funkciója. Az MR-spektroszkópia pedig lehetőséget nyújt az anyagcseretermékek koncentrációjának mérésére a különböző agyterületekben. Központunkban, a különböző MR módszerek alkalmazásával tervezett kutatások kiterjednek majd a kognitív idegtudomány, a neuro-pszichiátriai klinikai és transzlációs kutatások területére.

Mondana néhány példát?

Virtuális szeleteléssel részletes agyi térképet tudunk majd készíteni, mindezt pedig okos algoritmusokkal 3 dimenziós képben ábrázolni. Képesek leszünk azoknak az agyi területeknek a jelenleginél pontosabb megfigyelésére, amelyek fontos szerepet játszanak az emberi kognitív folyamatokban, és amelyek nagyon érzékenyen reagálnak a tanulás vagy öregedés következtében történő változásokra. Az információk memorizálásában kulcsszerepet játszó hippocampuséira például, amely körülbelül az ötvenedik életévtől kezdve elkezd zsugorodni. Ennek a mértékéből pedig következtetni lehet arra, hogy később lehet-e számítani problémákra az emlékezésben. Az agyi struktúra pontosabb megismerése is lehetővé válik. Abból pedig, hogy milyen vastag a szürkeállomány, milyen koherens a mikrostruktúrája, következtetni lehet a funkciójára. Meg tudjuk jelölni az agyi rostkötegeket, és úgynevezett diffúzión alapuló pályakövetéssel vizsgálni tudjuk a különböző területek közötti kapcsolatokat. Ezekből szintén következtetni tudunk az érzékelő, a motoros vagy a beszédfunkció épségére. Az agyat működés közben is tudjuk vizsgálni. Stimulációs eszközökkel látási vagy hallási ingereket adunk, és a funkcionális MRI-módszerekkel mérni tudjuk az általuk kiváltott agyi válaszokat. Egy másik lehetősége a funkcionális MRI-vizsgálatoknak, amikor nyugalmi állapotban mérjük az agy úgynevezett spontán aktivitását, amely jól jellemzi az agyi hálózatok (például a látási, motoros vagy figyelmi hálózatok) funkcionális épségét, állapotát.

Egy ilyen készüléket sok helyen örömmel fogadnának. Miért pont az MTA Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjába került?

A nálunk telepített MRI-készülék, egy tízéves fejlesztés eredményeként megalkotott, valóban csúcstechnológiát képviselő műszer kifejezetten kutatási célokra készült. Nem az egyre nagyobb számban szükséges klinikai vizsgálatok lehetőségét szűkítjük tehát. A központunkban folyó munka egyik fontos része az új MRI-módszerek kidolgozása, amelyek fontos szerepet kaphatnak a későbbiekben a klinikumban is. Nem remélhetünk egyre jobb és pontosabb klinikai-diagnosztikai eljárásokat, ha nem fektetünk a kutatás-fejlesztésbe. Egyébként úgy tudom, hogy az elmúlt két évben öt nagy teljesítményű, 3 teslás MRI-készüléket telepítettek országszerte klinikai környezetben. Azt is hangsúlyozni kell, hogy ahhoz, hogy egy ilyen készüléket rendeltetésszerűen, a benne rejlő lehetőségeket kiaknázva tudjanak üzemeltetni, elengedhetetlen a megfelelő infrastrukturális és szakértői környezet. Most egy alig másfél éve átadott, világszínvonalú tudományos központban beszélgetünk, amelyben adottak a szükséges feltételek, és amelyet például eleve úgy terveztek, hogy a szerkezete egy ilyen, 12-13 tonnás készüléket is elbírjon. Végül, de nem utolsósorban azt kell kiemelni, hogy az MTA TTK-ban tavaly április óta működő Agyi Képalkotó Központ két alapító kutatócsoportja, a Csépe Valéria akadémikus által vezetett Neurokognitív Fejlődés Kutatócsoport és az általam vezetett Agyi Szerkezet és Dinamika Kutatócsoport tagjai megfelelő szakmai közeget jelentenek. Pszichológus, biológus, orvos, villamosmérnök, fizikus egyaránt található a kutatók között. A multidiszciplinaritás mint kifejezés itt valódi értelmet nyer.