Amikor a Föld kialakult, oly forró volt, hogy ha volt is víz a felületén, mindenképp elpárolgott, így bolygónk lehűlése után "csontszáraz" volt - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

"A vizet csak később kaphatta bolygónk" - hangsúlyozta Paul Hartogh bolygókutató, a tanulmány vezető szerzője.
A jéggel "megpakolt" üstökösök természetes "vízszállítóknak" tekinthetők, ám a Naprendszer kialakulását bemutató komputeres modellekből arra a következtetésre jutottak korábban a tudósok, hogy az aszteroidák biztosították a földi óceánok vízének túlnyomó részét. Az üstökösöktől a vízkészleteknek csupán 10 százaléka származik.

Hogy kiderítsék az óceánok eredetét, a tudósok a földi víz izotóp-összetételét hasonlították össze olyan égitesteken talált hidrogénizotópokkal, mint amilyenek az üstökösök. Egy-egy vegyi elem összes izotópja ugyanannyi protont, de különböző számú neutront tartalmaz. Így a "közönséges" hidrogén, a prócium atomjának magja egyetlen protonból áll, az egyik izotópja, a deutérium viszont a proton mellett egy neutront is tartalmaz. A Földön tízmillió prócium-atomra 1558 deutérium-atom jut.

A Max Planck Intézet kutatói az Európai Űrügynökség (ESA) Herschel űrteleszkópja segítségével a deutérium és prócium arányát vizsgálták a Hartley-2 üstökösben, amely tavaly októberben "mindössze" 18 millió kilométerre közelítette meg a Földet. Mint kiderült, 10 millió "közönséges" hidrogénatomra 1610 deutérium jut, vagyis nagyon hasonlatos a földi víz izotóparányaihoz.

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a viszonylag nagy mennyiségű vizet és szerves vegyületet tartalmazó meteoritokban, az úgynevezett szenes kondritokban 10 millió próciumra 1400 deutérium-atom jut. A Naprendszer legkülső tartományában lévő üstökös-zóna, az Oort-felhő égitestjei esetében 2960 deutérium-atom jut tízmillió "közönséges" hidrogénatomra, vagyis ezek a kométák semmiképp sem lehettek a Föld "vízbeszállítói".