A hatóságok hivatalos tájékoztatásáig, illetve a nyomozati anyagok és bizonyítékok nyilvánosságra hozataláig óvatosan kell fogalmazni – szögezte le Csiki Varga Tamás, aki szerint ugyanakkor az eseményekben már kirajzolódik egy bizonyos minta. Szerinte
elképzelhető, hogy a különböző jellegű incidensek és atrocitások egy hibrid konfrontációs folyamat részei, amelynek hátterében az európai országok jelentős része Oroszországot látja vagy feltételezi;
egyes esetekben határozottabban, máskor inkább csak feltételezésként merül fel az orosz érintettség – mondta.
Az elemző szerint Oroszországnak politikai és geopolitikai érdeke is az európai, illetve a nyugati egység megbontása. Az orosz–ukrán háborúval összefüggésben Moszkva célja az lehet, hogy nyomást gyakoroljon az európai államokra, és elérje az Ukrajnának nyújtott támogatások csökkentését vagy megszüntetését. Ezzel politikai és gazdasági költségeket róhat a nyugati országokra. Mindezt úgy teheti meg, hogy közvetlenül nehéz legyen bizonyítani az orosz felelősséget, miközben közvetett módon feltételezhető, hogy Moszkva ösztönzi az ilyen akciókat.
A Stratégia és Védelmi Konzultációs Csoport elemzője szerint viszont az európai társadalmaknak, politikai vezetőknek és gazdasági szereplőknek valamilyen formában reagálniuk kell ezekre a mindennapi életet is megnehezítő incidensekre.
Csiki Varga Tamás szerint az egyes incidensek hátterének feltárása attól függ, milyen megbízói láncon keresztül szervezik meg az akciókat. Az ilyen műveleteknél nem szokatlan, hogy fedőszervezeteken vagy közvetítőkön keresztül járnak el, éppen azért, hogy megnehezítsék a közvetlen felelősség bizonyítását. Az sem feltétlenül derül ki, hogy a fenyegetések mögött valóban az adott szervezetek állnak-e, vagy csupán a nevüket használják fel egy-egy akcióhoz.
Az elemző ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
az ilyen eseteknek mintateremtő hatásuk lehet.
A szélsőséges gondolkodású, idejükkel és erőforrásaikkal nem tudó egyének is ötletet meríthetnek belőlük arra, miként növelhetik saját láthatóságukat, és hogyan okozhatnak minél nagyobb kellemetlenséget másoknak.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a polgári légi közlekedés fenyegetése nemcsak az utasok és a légitársaságok mindennapi működését zavarja meg, hanem komoly gazdasági terheket is jelent. A hatóságoknak minden ilyen esetben reagálniuk kell, szükség esetén tűzszerészeket és fegyveres erőket is mozgósítva, de akár vadászgépek bevetésére is sor kerülhet a repülőgépek kísérése érdekében. Mindez kézzelfogható anyagi költségekkel jár, a legjelentősebb következmény azonban az elemző szerint a politikai üzenetben rejlik:
az akciók egyik legfontosabb célja éppen a költségek és a bizonytalanság növelése.
Csiki Varga Tamás szerint az orosz stratégiai gondolkodásban nincs éles határvonal a béke és a háború között, inkább egyfajta átmeneti spektrumként tekintenek a két állapotra. Az orosz vezetés jelenlegi értelmezésében a Nyugattal fennálló kapcsolatok már egy háborús, előkészítő, nem katonai szakaszban vannak, amelyben a hibrid eszközök alkalmazása teljesen elfogadott módszernek számít – magyarázta.
Az ilyen akciók felderítését és az ellenük való fellépést jelentősen ugyanakkor megnehezíti, hogy azokat gyakran közvetítőkön, megbízottakon keresztül hajtják végre. Egyes esetekben titkosszolgálatokhoz köthető szervezeteket, máskor akár bűnözői csoportokból toborzott embereket is felhasználhatnak. És azok, akik pénzért végrehajtják az akciókat, nem feltétlenül tudják, hogy valójában orosz politikai vagy katonai érdekeket szolgálnak – fogalmazott a Stratégia és Védelmi Konzultációs Csoport elemzője.
Mint folytatta, a közvetlen végrehajtókkal szemben hagyományos büntetőjogi eszközökkel is fel lehet lépni, az esetleges orosz politikai megrendelői háttér feltárása és felelősségre vonása azonban rendkívül nehéz. Az elemző szerint ezért
a leghatékonyabb védekezés a társadalmi és intézményi ellenálló képesség megerősítése lehet.
Fel kell készülni az ilyen helyzetek kezelésére, és arra kell törekedni, hogy az incidensek a lehető legkisebb fennakadást okozzák. A teljes védelem ugyanakkor nem garantálható: egy bombafenyegetést például lehetetlen minden körülmények között megelőzni – húzta alá.
Dezinformációs hadjárat
Csiki Varga Tamás végül kitért arra is, hogy szerinte komoly konfliktus húzódik az európai és az amerikai megközelítés között, különösen a szólásszabadság és a tartalomszabályozás kérdésében. Az Európai Unió elsősorban szabályozói eszközökkel tud nyomást gyakorolni a közösségi platformokat működtető vállalatokra, hiszen számukra fontos az európai felhasználók és a kontinens piaca.
Ha az Európai Bizottság vagy valamelyik szabályozó hatóság egy adott alkalmazás betiltásáról döntene, az komoly gazdasági veszteséget okozna az érintett szolgáltatónak. Ezen túl azonban az európai politikai vezetésnek viszonylag kevés eszköze van arra, hogy közvetlenül befolyásolja ezeket a gazdasági szereplőket – mondta a szakértő.
Az elemző szerint a tartalomszabályozás területén már történtek jelentős előrelépések, különösen az álhírek kiszűrésére szolgáló, beépített megoldások révén. A jelenlegi intézkedések azonban még nem elegendők ahhoz, hogy a platformok minden „buta”, hamis vagy félrevezető tartalmat kellő alapossággal és teljes körűen kiszűrjenek.
A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.







