Július 30-án, mindössze két nap leforgása alatt mintegy 80 ezer ember érkezett Marokkó felől a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába – idézte föl az InfoRádióban Sayfo Omar, megjegyezve: a Marokkó területébe ékelődő spanyol exklávét több mint nyolc méter magas kerítés védi az illegális határátlépésektől, a térség pedig folyamatos feszültséggel terhelt határszakasznak számít.
Az elmúlt években viszonylagos nyugalom uralkodott a térségben, amit több Spanyolország és Marokkó között kötött megállapodás is elősegített. Ezek lehetővé teszik, hogy a marokkói hatóságok is fellépjenek az illegális határátlépési kísérletekkel szemben. De korábban is már előfordult hasonló incidens: 2021-ben rövid idő alatt mintegy nyolcezer ember jutott át a határon. Akkor az eseményeknek egyértelmű politikai hátterük volt, Marokkó ugyanis nyomást kívánt gyakorolni Spanyolországra – mondta a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
A mostani, idei határválság kapcsán a marokkói vezetés viszont következetesen tagadta, hogy szándékosan idézte volna elő a tömeges határátlépést.
Sayfo Omar elmondása alapján Marokkó valóban fontos kiindulópont az Európába tartó migránsok számára, ugyanakkor nem ez az egyetlen útvonal. Korábban a Kanári-szigetek irányába is jelentős volt a migrációs forgalom. A madridi kormányzat azért, hogy a félautonóm szigetcsoportot ne terhelje túlzottan a migrációs nyomás, az oda elsősorban Mauritániából és Szenegálból érkezőket jellemzően hajóval a spanyol szárazföldre szállította.
Ceuta esetében azonban másként alakult a helyzet: a spanyol hatóságok mozgósították erőiket, ami az elemző becslése szerint mintegy 200 millió euróba került, és a migránsok többségét végül visszaszállították Marokkó területére.
Az InfoRádió kérdésére válaszolva Sayfo Omar elmondta, hogy Spanyolországnak és az Európai Uniónak egyaránt vannak migrációs együttműködési megállapodásai Marokkóval. Spanyolország és Marokkó már 1992-ben aláírt egy visszafogadási egyezményt, amelyet később a munkaerő-áramlásról szóló megállapodások követtek. A két ország 2022-ben, a korábbi ceutai migrációs válságot követően újabb megállapodást kötött.
Marokkó az európai országoktól a migrációs együttműködésért cserébe jelentős támogatásokat kap, amelyek a marokkói GDP közel két százalékát teszik ki. Az elemző szerint politikai szempontból Rabat számára még ennél is fontosabb az együttműködés.
Marokkó ugyanis régóta súlyos területi vitában áll Algériával a foszfátban gazdag Nyugat-Szahara hovatartozása miatt. Az elmúlt években a migrációs együttműködés, valamint Spanyolország földrajzi közelsége miatt Marokkó jelentős politikai támogatáshoz jutott.
Spanyolország gyakorlatilag elismerte Marokkó fennhatóságát Nyugat-Szahara felett,
miközben Algéria korábbi „történelmi partnere”, Franciaország is egyre inkább Marokkóval szimpatizáló álláspontra helyezkedett – fejtette ki a kutató.
Hogy Marokkó mennyire tekinthető stabil államnak, azzal kapcsolatban Sayfo Omar úgy fogalmazott, hogy miután az arab tavasz elkerülte, a monarchikus berendezkedés pedig hosszú távon biztosítja az ország politikai stabilitását, alapvetően az. A király hatalma szilárd, a politikai feszültségeket pedig jellemzően a parlamentre hárítja. Ha problémák merülnek fel, gyakran minisztercserékkel igyekeznek levezetni az elégedetlenséget, ami általában megnyugtatja a kedélyeket.
Az ország gazdasági helyzete ugyanakkor kedvezőtlen, ezért sokan szeretnének elvándorolni. Bár az „erőszakszervek” – biztonsági szervek és a titkosszolgálatok – egyelőre képesek fenntartani a rendet, a gazdasági nehézségek folyamatos nyomást gyakorolnak mind a marokkói, mind a spanyol kormányra, elsősorban a migráció miatt – tette hozzá a szakértő.
Sayfo Omar végül arra is kitért, hogy az Európai Unió több megállapodás keretében is támogatja a marokkói hatóságok munkáját. Egyebek mellett információkat osztanak meg velük, valamint a Frontex, az unió határvédelmi ügynöksége technikai segítséget is nyújt. A legfontosabb partner azonban Spanyolország, amely Marokkó egyetlen európai uniós szomszédjaként közvetlenül is részt vesz a migrációs ügyek koordinálásában.
A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.






