Dul Zoltán elmondta: a Praxistérkép célja alapvetően az, hogy jobban megmutassa azokat az adatokat, amelyek egyébként is nyilvánosak, csak nehezebben átláthatók. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapakezelő (NEAK), illetve az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) ugyanis minden hónapban közzéteszi a statisztikai adatait, amelyeket le lehet tölteni, de kevésbé vizuálisak. Dul Zoltán azt szerette volna, ha ezeket havi bontásban egymás után lehessen rakni és követni az alakulásukat.

„Régebben hobbi szinten megnéztem, hogy éppen mennyi háziorvosi praxis üres, vagy a fogorvosi ellátás éppen hogyan áll, de nem gyűjtöttem rendszeres adatokat. Az elmúlt hónapokban viszont elkezdtem őket rendszerezni, és ebből csináltam egy oldalt, amit Praxistérképnek neveztem el. Itt látható, hogy éppen az ország hány százalékában van háziorvos vagy hányban nincs alapellátó fogászat, illetve mennyien érintettek ebben. Kiderül, mióta vannak üresen a praxisok, milyen az átlagos betöltetlenségi idő, vagy például melyik a legrosszabb megye, hol van hiány fogszabályozásból, illetve a letelepedési vagy praxisvásárlási pályázaton nyertes körzetekből mennyi van még mindig betöltve” – sorolta.

A 2026 novemberi adatok szerint 6281 háziorvosi praxis van, ebből 1033 betöltetlen, alapellátó fogászatok közül pedig 2777 praxis van, amelyből 265 betöltetlen.

„Háziorvosi szinten ez minden hetedik embert érint, 1,41 millió főt, míg a fogorvosi ellátás hiánya 286 ezer embert érint. Tíz éve betöltetlen körzetből 149 van, de 85 fogászati körzet is ilyen”

– hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy a háziorvos egyfajta kapuőr szerepet tölt be. Ő látja először a beteget, ő küldi el további vizsgálatokra, ő követi a vizsgálatok eredményét. Hogyha ez a kapuőr szerep hiányzik, akkor később bizonyos komoly betegségek előfordulásra növekedhet, mert nem jutnak el olyan gyorsan – vagy egyáltalán nem jutnak el – orvosi ellátásra, más szakellátásra a páciensek, pedig erre szükség lenne.

„Én úgy gondolom, hogy ezek a statisztikai adatok egyértelműen kimutatják, hogy van összefüggés például az elkerülhető halálok és a háziorvosok hiánya között, de nem feltétlen csak ennek köszönhető” – mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy a betöltetlen praxisok több mint fele legalább öt éve üresen áll, és van olyan falu, ahol több mint 20 éve nincs háziorvos, úgy vélte: az semmiképpen nem jó, ha a háziorvosi ellátás folyamatosan hiányzik.

„A tapasztalat szerint valamilyen szinten, akár heti egy napon, pár órában valamilyen helyettesítő orvos van, vagy valahova el tudnak menni ezekről a településekről a páciensek, viszont ennek komoly, hosszú távú egészségügyi következményei lesznek, előbb halnak meg, és komolyabb betegségekbe kerülnek az ott élő páciensek” – hangsúlyozta. Hozzátette: ahol lehet, ott ismét meg kellene teremteni a háziorvosi ellátást, főleg azokon a helyeken, ahol 5-10 éve már nincsen háziorvos. Ezt a praxisok racionalitásával vagy központok létrehozásával tartja elképzelhetőnek.

A 2027-es költségvetésben 35,4 milliárd forintot szánnak az alapellátás átfogó reformjára, és emelnék a praxisok támogatását. Erről Dul Zoltán azt mondta, mindez kezdőlépésnek tekinthető.

„16 év, vagy akár az elmúlt 30 év hibáit, hiányosságait nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani. Úgy tudom, hogy

a háziorvosoknál ez kártyapénz-emeléssel fog járni, amellyel azt tudják elérni, hogy több pácienst tudnak fogadni a meglévő praxisok,

és így az eddig körzeten kívüli páciensek befogadása flottabban tud történni, mivel látjuk azt, hogy közel másfél millió embernek nincsen háziorvosi ellátása, ezért ők akkor el tudnak kerülni egy olyan helyre, ahol jobb ellátást tudnak biztosítani” – hangsúlyozta. (Kártyapénznek a háziorvosok támogatásából a teljesítménydíjat nevezik, ennek 2025-ös átlagos összege havi 650–800 ezer forint között volt. Emellett van még rezsitámogatás, praxistámogatás, a körzeten kívüliek ellátása utáni kisebb összeg, illetve egy úgynevezett indikátor elszámolás – a szerk.)

Dul Zoltán elmondta még, hogy az adatok szerint a háziorvosok több mint 50 százaléka 60 év feletti, és akik még a szakmában dolgoznak, azok közül is sokan a nyugdíjkorhatárnál vagy fölötte vannak. Őket meg kell tartani a praxisukban, és is egy kicsit hozzá tud járulni ahhoz, hogy az üres körzeteket is betöltsék.

A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.