Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozott a háromoldalú – amerikai, orosz, ukrán –, abu-dhabi tárgyalások előtt, hogy Ukrajna kész megtenni a szükséges lépéseket a háború lezárása érdekében, de országa számára csak a gyakorlatban is érvényesíthető, úgymond vasbeton szilárdságú biztonsági garanciák jelenthetnek elfogadható megoldásokat.
No de mit jelent Ukrajnának ez a garanciaszint?
Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában erről úgy vélekedett, voltak már korábban (2014) is ilyenek, amikor végül Donyeck egy részét megszállva tartották az oroszok, tűzszünettel, 80 kilométeres biztonsági zónával, ennek ellenére a felek „napi harmincszor lőtték egymást”, így nehezen vállalhatja most azt bárki is, hogy békefenntartóként beáll a felek közé.
Az is eleve nagy kérdés szerinte, ki biztosíthatná a békefenntartó egységet; az amerikaiak úgy tűnik, hogy ebből szeretnének kimaradni, NATO-erőket meg aligha látnának szívesen arrafelé a közeli jövőben.
Resperger István szerint „harmadik típusú találkozásokra lesz szükség”. A régi biztonságtervezetben az amerikaiak leírták, hogy a békének minden ágát vizsgálni kell:
- a gazdaságot
- a helyreállítást – az EU adjon 100 milliárd dollárt az orosz befagyasztott vagyonból Ukrajnának; ehhez képest a háború után költségek ma már 600 milliárd dollárnál tartanak.
De kétségkívül szerinte is nagy kérdés az, hogy mi lesz a biztonsági garanciákkal egy olyan helyzetben, amikor
az amerikaiak „csendes kivonulása” látszik a NATO-ból,
ami abban testesül meg, hogy ha megszűnik egy-egy amerikai tiszt beosztása, annak a helyére már nem küldenek újat.
„Viszont van egy határ, ez a 75 ezer fő, hogy ennél kevesebb nem lehet Európában. Most a lengyelek építenek bázist, és felajánlják az amerikaiaknak, hogy mindent megkapnak, csak jöjjenek oda. A Baltikumba is települtek amerikaiak, németek, tehát van egyfajta törekvés, viszont Oroszországnak az érdekeivel ellentétes, hogy olyanok jöjjenek békét fenntartani, akik rakétákkal támogatták Ukrajnát, mint a franciák és a britek” – fejtegette az ezredes.
A fegyveres erőkkel kapcsolatos nagy kérdés még szerinte, hogy mekkora hadereje maradhat Ukrajnának a háború után; „az oroszok azt mondták, hogy a 800 ezer fő irreális, békeidőszakban ez 120 ezer volt korábban, és ha demográfiailag nézzük Ukrajnát, akkor nagyon elfogyott az emberi erő, ráadásul ez iszonyú mennyiségű pénzt jelent, 100 millió euró körülbelül évente a tisztek fizetése, a kiképzés, és hát közel ezer harckocsit, ezer tüzérségi eszközt kellene fenntartani” – vetette fel Resperger István.
Kocsonya Zoltán teljes beszélgetését alább megtekintheti, meghallgathatja.




