Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A mesterséges intelligencia digitális illusztrációja egy processzor felett lebegő világító aggyal.
Nyitókép: Unsplash

GKI: egyre jobban bíznak a cégek a mesterséges intelligenciában, de van egy probléma

Erősödött a vállalatok mesterséges intelligenciába (MI) vetett bizalma, ugyanakkor a cégek háromnegyede továbbra sem rendelkezik a technológia használatára vonatkozó belső szabályozással – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026-os felméréséből.

A kutatás szerint az MI által generált tartalmak megbízhatóságát mérő, mínusz 100 és plusz 100 pont közötti egyenlegindex a 2025-ös mínusz 14,7 pontról 2026-ra mínusz 0,7 pontra emelkedett. Azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek egyáltalán nem bíznak a mesterséges intelligenciában, 15 százalékról 4 százalékra csökkent, miközben a technológia által generált tartalmakat megbízhatónak ítélő cégeké 20 százalékról 28 százalékra nőtt.

A vállalatméret szerinti bontás mérsékelt különbségeket mutat: a közép- és nagyvállalatok valamivel kedvezőbben ítélik meg az MI által előállított tartalmak megbízhatóságát, mint a kisebb cégek.

Az ágazatok közül az építőiparban volt a legjelentősebb a javulás. Az egyenlegindex a 2025-ös mínusz 28,8 pontról plusz 5,6 pontra emelkedett. A kereskedelemben mínusz 12,1 pontról plusz 2,5 pontra, az iparban pedig mínusz 21,4 pontról mínusz 6,5 pontra javult a mutató. Az adatok alapján mindhárom ágazatban mérséklődtek az MI-tartalmak megbízhatóságával kapcsolatos fenntartások.

A technológia használatának belső szabályozása ugyanakkor továbbra sem általános gyakorlat a vállalatoknál. A GKI felmérése szerint a cégek negyede rendelkezik mesterséges intelligenciára vonatkozó belső szabályozással, míg háromnegyedüknek nincs ilyen keretrendszere.

A vállalatméret itt is meghatározó: a mikrovállalatok 18 százaléka, a kisvállalatok 24 százaléka, a közép- és nagyvállalatoknak pedig 31 százaléka számolt be MI-re vonatkozó belső szabályozásról. Szektorszintű bontásban mindhárom vizsgált ágazatban növekedést mértek. A legnagyobb változás az építőiparban történt, ahol a mutató 0-ról 42 százalékra nőtt. A kereskedelemben 19 százalékról 30 százalékra emelkedett a belső szabályozással rendelkező cégek aránya.

A GKI értékelése szerint az eredmények az MI vállalati megítélésének fokozatos javulását jelzik. Miközben erősödik a technológia megbízhatóságába vetett bizalom, egyre inkább megjelenik a tudatosabb alkalmazás igénye is. A belső szabályozások azonban még nem váltak általánossá, ami arra utal, hogy a vállalatok technológiai nyitottsága egyelőre nem minden esetben jár együtt a használat intézményesített kereteinek kialakításával – közölte a gazdaságkutató.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×