eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél

Olyan hatásokkal járhat a globális felmelegedés, amelyekre nem is gondoltunk

Már negyven millió év is elmúlt azóta, hogy a cápák a Déli-sarkvidék vizeiben kutattak préda után. A globális felmelegedés következtében azonban melegszik az óceánok vize, így a tenger csúcsragadozói visszatérhetnek a sarkvidékre - derül ki egy új tanulmányból.

A Rhode Island-i Egyetem biológusai a cápák és más meleg vízi ragadozó élettanát és anyagcseréjét elemezték. Megállapították, hogy már a déli sarki vizek néhány fokos felmelegedése lehetővé teszi ezeknek a ragadozóknak a visszatérését - márpedig ennek nagyon komoly következményei lennének az ökoszisztémára.

A cápáknak folyamatosan úszniuk kell, csak így tudják a vizet átáramoltatni a kopoltyújukon. A folyamatos mozgás viszont rendkívül energiaigényes, ám a meleg víz lehetővé teszi, hogy a cápák "spóroljanak" az energiával. Ezért tartják magukat távol a Déli-sarkvidéktől, amíg ott hideg a víz.

Vannak azonban olyan cápák - a fenéki cápák - amelyek a 7-10 Celsius fokos vízben is megélnek. Ezek az állatok nagyon keveset úsznak, és akkor is csak kis távolságra.

A Déli-sarkvidék vizeinek hőmérséklete 1-2 Celsius fokot melegedett az elmúlt 50 évben - ez a globális felmelegedés duplája. A kutatók szerint, ha a felmelegedés következtében a víz egész évben fagypont fölötti hőmérsékletű marad, néhány cápafaj már vissza is térhet - és ez akár már ebben az évszázadban bekövetkezhet.

"Ha ez bekövetkezik, akkor teljesen megváltozik majd a déli sarki fenék ökológiája" - figyelmeztetett a kutatócsoport egyik tagja, Cheryl Wilga, aki ugyan attól nem tart, hogy a cápák visszatérése miatt sok faj is kihalna, de attól igen, hogy az itt élő állatfajok populációja és arányuk alaposan megváltozna.

A Déli-sarkkör vizeiben ugyanis kevés ragadozófaj él, így a tengerfenéken elsősorban viszonylag puha testű és lassú gerinctelenek élnek, amelyek nem tudnak védekezni. A veszély leginkább a garnélákat, a szalagférgeket és a tengeri csillagokat fenyegeti - hangsúlyozzák a kutatók.

Címlapról ajánljuk
Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

A megtermelt élelmiszerek több mint harminc százaléka a szemetesbe kerül, miközben napjainkban már a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből – mondta az InfoRádióban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Dexler Dóra figyelmeztetett: nem jó az sem, ha csak a spórolásra gondolunk, mert a legolcsóbb élelmiszer nem feltétlenül a legjobb minőségű.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Magyarországot megállítja egy betonfal

Magyarországot megállítja egy betonfal

Az elmúlt évtizedben Magyarországon jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, azonban a demográfiai változások egyre nagyobb kihívásokat jelentenek a munkaerőpiac számára a jegybank friss elemzése szerint. A népességcsökkenés és a társadalom idősödése miatt a munkaerő-tartalékok szűkülnek, ami a foglalkoztatási növekedés korlátait jelzi. A következő években már nagyon nehéz lesz növelni a foglalkoztatást, miután a népességfogyás meg fogja haladni az előző másfél évtized átlagát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×