Infostart.hu
eur:
387.77
usd:
329.09
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Kihalhat a világ legkisebb medvéje

Az élőhelye folyamatos szűkülése és az orvvadászat miatt jelentős veszélye van annak, hogy kihal a világ legkisebb medvefaja.

A maláj medve Ázsia délkeleti területein - Bangladesben, Burmában, Thaiföldön, Kínában, Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában, Malajziában, Szumátrán és Borneón - él.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szakértői szerint a napmedvének (Helarctos) is nevezett állat példányainak száma harminc százalékkal csökkent az elmúlt három évtizedben.

Az IUCN vizsgálata szerint a globális felmelegedés miatt a világ nyolc medvefaja közül hat kihalhat.

Habár még sok mindent meg kell tudnunk ennek az állatnak az életmódjáról, azt nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy bajban van - mondta Rob Steinmetz, a szövetség medvékre specializálódott csoportjának egyik tagja.

Hozzátette: a medvék fogyásának oka az, hogy az erdőirtások miatt lecsökkent az élőhelyük területe és romlott annak minősége. Ahol lakóhelyük védett, ott az orvvadászok pusztítják az állatokat.

Együttműködünk a kormányokkal, a védett területek vezetőivel, a természetvédő szervezetekkel és a helyiekkel, hogy megmentsük a kihalástól a maláj medve kicsi, elszigetelt populációit - mondta Rob Steinmetz.

A medve nagyjából másfél méteresre nőhet meg, súlya legfeljebb 65 kilogramm lehet.

Az állatok bundája fekete, mellükön világos, narancssárgás színű folt van, erről kapták a "napmedve" nevet. Az emlős mindenevő, ízeltlábúakat, hüllőket, kisebb emlősöket, madarakat és különböző növényeket is egyarántszívesen fogyaszt.

A világon nyolc medvefaj él: óriáspanda, pápaszemes medve, maláj medve, fekete medve, barna medve, jegesmedve, örvös medve és ajakos medve.

Közülük csak a barna medve és az amerikai fekete medve nem számít veszélyeztetettnek.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×