Ausztriában pontosan az öt évvel ezelőtti parlamenti választást követően vasárnap választották meg az osztrák törvényhozás alsóháza, a Nemzeti Tanács 183 tagját.

Szerte az országban összesen 9889 szavazóhelyiség tartott nyitva. A kevéssel több mint 9 milliós országban 6,3 millió a szavazásra jogosultak száma.

Nemzetközi mércével mérve meglehetősen ritkának számít a szavazási rendszer Ausztriában. Az ország kilenc tartományában ugyanis a szavazóhelyiségek nem egyforma időpontban tartottak nyitva. Legkorábban reggel 6 órakor nyitottak és az utolsó, az önálló tartománynak számító fővárosban Bécsben 17 órakor zárt.

Épp ezért Ausztriában nincs érvényben a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezésén alapuló exit poll rendszere, az illetékes hatóságok több tartományban már a "zárás" után megkezdték a szavazatok számlálását.

A belügyminisztérium pontban 17 órakor hozta nyilvánosságra az addig összeszámolt szavazatokon alapuló részeredményeket.

Az eredményeken alapuló előrejelzések ugyanakkor földcsuszamlást jósolnak. Azok korábban is jelzésértékűek voltak, és a végeredmény nem sok változást hozott.

Amennyiben a tendencia végérvényesen beigazolódik, az FPÖ győzelme ténylegesen történelmi, a párt még soha nem ért ilyen jó eredményt 1945 óta. Teljesen váratlan, a választás előtti felmérésekre teljes mértékben rácáfoló Néppárt visszaesése.

Az előrejelzés szerint a Szabadságpárt 2019-hez viszonyíva mintegy 13 százalékkal javított öt évvel ezelőtti eredményén és a korábbinál 26-tal több parlamenti mandátumot szerzett. Ezzel szemben a kancellár pártja, a Néppárt 12 százalékkal és 20 mandátummal esett vissza,

A Szabadságpárthoz hasonlóan ugyancsak ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt 20-21 százalék közötti eredményével megőrizhette öt évvel ezelőtti eredményét, és mandátumainak száma kevéssel csökkent

A Nemzeti Tanács továbbra is öt pártból áll, a három nagyobb párt mellett változatlanul a Néppárt jelenlegi koalíciós partnere, a Zöld Párt, valamint az Új Baloldali és Liberális Fórum (NEOS) tagja a törvényhozásnak.

A két párt között ugyanakkor csekély fölénnyel ugyan, de helycsere történt, Immár a NEOS az alsóház tanács negyedik legerősebb pártja.

A kisebb pártok , köztük az Osztrák Kommunista Párt és a Sör Párt ezúttal sem jutott be a törvényhozásba.

Az eredmények arra utalnak, hogy Ausztria rendkívül nehéz kormányalakítási időszak előtt áll.

A nagy győztes Szabadságpárttal ugyanis a korábbi nyilatkozatok alapján egyik parlamenti párt sem kíván koalícióra lépni.

Maga Nehammer kancellár, az ÖVP elnöke korábban azt hangoztatta, hogy csakis a jelenleg pártelnök, Herbert Kickl nélküli Szabadságpárttal tudna koalícióra lépni.

Ennek esélyét elemzők teljesen kizártnak tartják.

Az FPÖ kormányalakítási esélyeit nehezíti az államfő, Alexander Van der Bellen korábbi nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy amennyiben a radikális jobboldali FPÖ győzne, nem hajlandó a párt vezetőjét kormányalakítással megbízni.

A korábban említett, a Néppártból és a szociáldemokrata pártból álló nagykoalíciónak matematikailag csak egy hajszállal lenne kormányalakítási esélye. Ez ugyanakkor azt jelentené, hogy egy ilyen koalíció rendkívül ingatag lenne.

A választások estéjén épp ezért megfigyelők egy hárompárti koalíció lehetőségét említik, amire ugyanakkor még nem volt példa az elmúlt évtizedekben.

A legelső értékelések alapján az Osztrák Szabadságpárt mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni rendkívül kemény fellépésének köszönheti az előzetes felméréseket is messze felülmúló győzelmét.

A hivatalos végeredmény a belügyminisztérium szerint 23 óra körül várható.