eur:
393.25
usd:
354.81
bux:
72243.41
2024. szeptember 5. csütörtök Lőrinc, Viktor

Mi legyen a Plútóval?

Mi legyen a Plútó sorsa? - erről vitatkoznak csillagászati szakértők Prágában, akiknek szűk két hét alatt el kell dönteniük, hogy bolygónak lehet-e egyáltalán nevezni az 1930-ban felfedezett égitestet. Meglehet, hogy a mostani találkozó után módosítani kell a tankönyveket és az enciklopédiák bejegyzéseit.

Az, hogy mi is a Plutó, megosztja a csillagászokat, ezért a Nemzetközi Csillagászati Unió most 3000 tagját hívta meg a cseh fővárosba, hogy egyszer és mindenkorra ítélkezzenek a távoli égitest felett.

A jelenleg kilencedik bolygónak tartott Plútót pedig egészen a 19. század óta keresték a csillagászok és csak 1930-ban bukkantak rá. Kis mérete és szokatlan pályája miatt azonban már akkor is kétkedve beszéltek arról, hogy egyáltalán bolygó-e.

Az UB313 felfedezése tovább fokozta a vitát

2003-ban, amikor egy amerikai csillagász felfedezett egy nagyobb, bolygószerű testet, amit fantáziadúsan UB313-nak neveztek el, még inkább kiélesedett a vita.

A Kaliforniai Technológiai Intézet kutatói még további bolygótesteket is felfedeztek a Naprendszer peremén.

A Prágában összegyűlt tudósok most pontot tehetnek a vita végére, azzal, hogy meghatározzák: mi is minősül bolygónak.

Több átsorolás is lehet

Előfordulhat például, hogy az UB313-at, amelyet Xénának is becéznek, felveszik a bolygók hivatalos listájára. Ugyanakkor a Plutó sorsa megpecsételődhet, ha úgy döntenek, hogy paraméterei miatt nem tartozhat a klubba.

A 2360 kilométer átmérőjű Plutó keringési ideje 248 földi év és néha keresztezi a Neptunus útját.

Egyes elképzelések szerint a csillagászok úgy dönthetnek, hogy a Plutónak más besorolást kellene adni, mint eddig, hogy ezzel is hangsúlyozzák, mennyire különbözik a Naprendszer többi bolygójától.

A konferenciára összegyűlt tudósoknak hétfőtől 12 földi nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy pontot tegyen a vita végére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton: Zelenszkij a saját népszerűségét védi a miniszterek cseréjével

Csaknem a fél ukrán kormány lemondott az elmúlt napokban, szerdán a külügyminiszter is távozott. A posztsztovjet térség szakértője szerint az ukrán elnök teljes kormányváltással enyhítené a politikai és társadalmi feszültséget, így a felelősséget is elháríthatja magától az államfő, akinek hiába járt le a mandátuma, várhatóan a háború végéig a posztján maradhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.05. csütörtök, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. szeptember 4. 19:59
×
×
×
×