Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 29. szombat Beatrix, Erna
Napsütötte szőlőfürt, borszőlő.
Nyitókép: Pixabay

Bezár a Balaton ikonikus borászata

A balatonboglári borgazdaság és feldolgozó június 30-án bezár, a termelés más telephelyen folytatódik tovább.

Az elmúlt évtizedekben az alapanyag-ellátás átalakulása fokozatosan leszűkítette a szőlőfeldolgozó üzem működési lehetőségeit. A 70-es években épült feldolgozó kapacitása jelentős, amely napjainkban már nem használható ki.

Az üzembezárás huszonhat munkavállalót érint – áll a cég közleményében.

A társaság számára kiemelt szempont, hogy az érintett kollégákkal szemben felelős és támogató módon járjon el.

A szőlőfeldolgozás a borvidéken belül más telephelyen változatlan mennyiségben és a legmagasabb minőségi sztenderdek fenntartásával folytatódik.

A BB márka és termékei továbbra is változatlanul jelen lesznek a boltok polcain.

A Balatonboglári Borgazdaság története az 1950-es évek közepén kezdődött, amikor a Balaton déli partján nagyszabású szőlőtelepítések indultak, hogy a gyorsan fejlődő balatoni régiót megbízható szőlő- és borkínálattal lássák el – olvasható a borgazdaság honlapján.

1956-ban több kisebb birtok összevonásával jött létre a Balatonboglári Állami Gazdaság, ahol az országban az egyik legnagyobb területen folyt szőlőtermesztési kísérlet, szaporítóanyag-termelés, majd borászati feldolgozás – ez a gazdaság lett a mai Balatonboglári Borgazdasági Zrt. közvetlen elődje.

Erre a feladatra szervezték meg 1956-ban a Balatonboglári Állami Gazdaságot, a későbbi Borgazdaság elődjét. A hely adottságai ideálisak voltak: a tó közelsége miatt gyorsan felmelegedő levegő, védett domboldalak, lösz- és vályogtalaj, és egy akkor még bővülő szőlőterület, amelyet tudatosan kezdtek átültetni korszerű ültetvényekké.

A hetvenes évek elején indult el a feldolgozó üzem. A feladata egyszerű volt: a beérkező nagy mennyiségű szőlő gyors, oxidációtól védett, akkor modernnek számító, reduktív feldolgozása. Az innen kikerülő első, piacra került bor egy Csabagyöngye volt, amely 1972-ben Budapesten, az első borvilágversenyen ezüstérmet nyert. Ezzel a Borgazdaság nemzetközi szakmai láthatóságot is szerzett. A reduktív technológia – hidegen tartott must, zárt tartály, kontrollált erjesztés – akkor újdonságnak számított, és Balatonboglár lett az egyik olyan hely, ahonnan ez a szemlélet elterjedt az országban.

A nyolcvanas évekre a Borgazdaság a nagyüzemi szőlőtermelés és feldolgozás mögé borexportot is épített. Szállítottak a Szovjetunióba, az NSZK-ba, az NDK-ba, volt olyan év, amikor a kivitt mennyiség meghaladta a belföldi eladásokat. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján „BB-snek menni” egyet jelentett azzal, hogy kiszámítható, egész éves munka jutott a szezonális balatoni vendéglátás mellett.

A rendszerváltás a borgazdaságot sem kerülte el.

Az állami gazdaságból 1993-ban jött létre a Balatonboglári Borgazdasági Rt., később Zrt., és a cég magántulajdonba került, miközben megtartotta a BB rövidítést, amely addigra országos márkanév lett.

A vevő egy ausztriai bor- és pezsgő nagyüzem volt.

A 2010-es évekre a BB márka országos szinten is az egyik legismertebb piaci bor- és pezsgőmárkává vált. A megváltozott szőlészeti- és borászati piac, valamint az alapanyag‑ellátási környezet következtében azonban a balatonboglári üzem kapacitása a jelenlegi körülmények között már nem használható ki, ezért 2026. június 30-án befejezi működését balatonboglári borászati és feldolgozó telephelyünk. A BB márka piaci jelenléte változatlan marad, a szőlőfeldolgozás és a termelés a borvidéken belül más telephelyeken folytatódik tovább – olvsható a honlapon.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Tisza-kormány: indulhat az elszámoltatás, de súlyos kritikákat kap a Tisza Unger Anna NVVH-elnöki megválasztása után

Tisza-kormány: indulhat az elszámoltatás, de súlyos kritikákat kap a Tisza Unger Anna NVVH-elnöki megválasztása után

Az Országgyűlés pénteken megválasztotta Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére, a döntés azonban komoly politikai és szakmai vitát váltott ki. A kormány azt is bejelentette, hogy Tasnády Katalin főügyészségi ügyész lehet az új korrupcióellenes hivatal nyomozati elnökhelyettese. Az új hivatal feladata a közpénzek eltulajdonításának feltárása és a vádemelés kezdeményezése lesz, miközben Unger Anna szerint akár 20–60 ezer milliárd forintnyi közpénz kerülhetett magánkézbe az elmúlt évtizedekben. Magyar Péter miniszterelnök őszre átfogó jogszabály-módosításokat és igazságügyi reformot ígért az elszámoltatási ügyek felgyorsítása érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×