Stánicz Péter alkotmányjogász összefoglalta az InfoRádiónak, hogy melyik közjogi méltóság esetében jelenleg mik a szabályok, amelyek persze mind megváltozhatnak, ha a kétharmados többséggel rendelkező Tisza Párt azzal kezdi, hogy megváltoztatja az alaptörvényt ezekben a kérdésekben is.

A jelenlegi szabályok szerint a köztársasági elnök, ha az alaptörvény rendelkezéseit megsérti, vagy szándékosan törvényt sért, esetleg szándékos bűncselekményt követ el, megfosztható a tisztségétől. A köztársasági elnök alapvetően egy ceremoniális pozíció, de azért fontos az ő szerepe, mert például ő kezdeményezheti a legfőbb ügyész elmozdítását vagy a Kúria elnökének elmozdítását, és utána dönt csak az Országgyűlés. Tehát

a köztársasági elnök kezdeményezése nélkül az Országgyűlés maga például nem tudja elmozdítani a legfőbb ügyészt. A köztársasági elnök elmozdításához pedig az Alkotmánybíróságra van szükség.

Úgy néz ki a folyamat, hogy ha a köztársasági elnök alaptörvényt sért, vagy szándékos bűncselekményt követ el, akkor az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés döntsön az elmozdításra irányuló eljárás megindításáról. Ha az Országgyűlés kétharmada úgy dönt, akkor az Alkotmánybíróság elé kerül ez a kérdés, és végső soron az Alkotmánybíróság mondhatja azt ki, hogy a köztársasági elnök alaptörvényt sértett, és ezért a tisztségétől őt megfosztja, elmozdítja.

Az Alkotmánybíróság tagjait nem tudja leváltani az Országgyűlés, erről csak a taláros testület tagjai dönthetnek. A parlament azonban mégsem eszköztelen. Az Alkotmánybíróság egy több tagból álló testület, a tagok létszámát az alaptörvény szabályozza. Tehát nincsen jelenleg akadálya, hogy egy alaptörvény-módosítással növeljék az alkotmánybírók számát, új alkotmánybírók legyenek kinevezve. Nyilvánvalóan ez befolyásolja a testület szerepfelfogását, döntéseit. „Itt most nem politikailag elfogult bírók kinevezésére gondolok, az alkotmányjog abból tud kiindulni, hogy egy alkotmányos demokráciában minden szereplő betartja az alapvető szabályokat” – hangsúlyozta Stánitz Péter alkotmányjogász.

A legfőbb ügyész és a Kúria elnökének elmozdítását a köztársasági elnök kezdeményezheti, majd az Országgyűlésnek kell erről kétharmados többséggel döntenie.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Várkonyi Gyula készítette.