Infostart.hu
eur:
353.92
usd:
310.87
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Szentendre főterének látképe.
Nyitókép: Thomas Roche/Getty Images

Vissza a jövőbe – Szentendre az 1920-as években

A Szentendrei Képtárban április 25-én, szombaton nyíló kiállítás bemutatja, hogy milyennek képzelték a jövőt száz éve Szentendrén.

A tárlat a szentendrei Régi Művésztelep megalakulásának idei, százéves jubileumához kapcsolódóan idézi meg a település modernizációját, kulturális és társadalmi fejlődésének tendenciáit, jórészt korabeli fotók által.

A kiállítás várostörténeti-társadalomtörténeti utazásra vár. A látogatók megtudhatják, hogyan változtatta meg a városi látképet az új városháza, miként bukkant elő egy különleges rózsafaj egy villaépítkezés során és ki volt Szentendre fotósa az 1920-as években.

Szentendre a 20. század elején átmeneti korszakot élt meg.

A századforduló óta egyre intenzívebbé váló magyarosodás alapvetően megváltoztatta a város társadalmi és kulturális szerkezetét, majd az I. világháború, a Tanácsköztársaság és a trianoni békeszerződés traumái gazdasági és politikai bizonytalanságot hoztak. A korábban soknemzetiségű, de főként szerb vezetésű település ebben az időszakban kereste fejlődési lehetőségeit. Szentendre ekkor falusias hangulatú, kereskedő és kézműves hagyományokra épülő kisváros volt, azonban az 1920-as években induló folyamatok másfajta jövőkép felé terelték.

A korszak meghatározó alakjaivá a városba kívülről érkező polgármesterek váltak; programjukban a modernizáció, az infrastrukturális fejlesztések és az idegenforgalomra épülő jövő kialakítását fogalmazták meg célként. Elképzeléseik nem feltétlenül váltak elfogadottá, az időről időre megerősödő helyi lobbi a város nagyközséggé alakítását szorgalmazta. A város fejlődési lehetőségeit a helyi és országos vezetők vízióin túl földrajzi helyzete - a Duna, a Pilis és Budapest közelsége -, a folyamatos népesség- mozgás, valamint a mindenkori államhatalomhoz fűződő viszony is befolyásolta.

A mából visszatekintve a művésztelep törekvő felkarolása 1926-ban egy (képző)művészetre épülő városimázs létrehozásához teremtett alapot.

A tárlat, amelynek kurátora Szilágyi Zsófia Júlia, a befogadó város társadalmának néhány közismert és kevésbé ismert szereplőjét, a település fejlesztésének dilemmáit, átalakulásának tendenciáit idézi meg.

A kiállítás megnyitóját április 25-én 17 órakor tartják. A tárlat április 26. és október 6. között, csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható a Fő téri Szentendrei Képtárban.

Címlapról ajánljuk
Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Kínát sokáig a világ gyáraként emlegettük, ám mára az ország sokkal több lett. A világ leghosszabb hídja, a legnagyobb nagysebességű vasúthálózata, a napelemgyártás origója, melyben ma már több mint kétmillió ipari robot dolgozik és van kvantumműholdja is jól mutatja, hogy Kína ma már nemcsak termel, hanem irányt is mutat.

Csoda, ha nem tűnik el a Velencei-tó a nyár végére, döbbenetes fotók érkeztek

Történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízállása: az agárdi mérőállomáson mindössze 47 centiméteres vízszintet rögzítettek, ami jelentősen elmarad az ideálisnak tekintett 130 centimétertől.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×