Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (j) a Sándor-palotában, mielõtt megbeszélést folytat Sulyok Tamás köztársasági elnökkel (b) 2026. április 15-én. Az államfõ egyeztetésre hívta az Országgyûlésbe jutó pártok vezetõit.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Orbán Viktort is fogadta a köztársasági elnök

Sulyok Tamás köztársasági elnök fogadta a Sándor-palotában Orbán Viktor miniszterelnököt, a Fidesz elnökét és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét.

Az államfő szerda délelőtt 10 órára hívta az országgyűlési választáson nyertes pártok vezetőit egyeztetésre; elsőként Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, akit fel is kért kormányalakításra, majd Orbán Viktor miniszterelnököt, a Fidesz elnökét és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét fogadta.

Az alkotmányos kötelezettségeknek megfelelően az alakuló ülés időpontjáról és előkészítéséről egyeztet az államfő az Országgyűlésbe jutott pártok vezetőivel. A kormányalakítási felkérés az Alaptörvény és az alkotmányos szokások szerint történik majd, a folyamatokról pedig a nyilvánosság folyamatos tájékoztatást kap – jelezte korábban Sulyok Tamás.

Orbán Viktor és Sulyok Tamás találkozójáról nem adtak ki részletesebb közleményt, és sajtótájékoztatót sem tartottak róla, így egyelőre nem derültek ki a tárgyalásuk részletei.

A fentieknek megfelelően várhatóan Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom listavezető elnöke is látogatást tesz hamarosan a Sándor-palotában.

Délben a köztársasági elnök a közösségi oldalán azt írta: „A parlamentbe jutó pártok vezetőivel folytatott egyeztetések sorában a Fidesz–KDNP vezetőivel is a következő időszak első teendőiről, az Országgyűlés alakuló ülésének megszervezéséről beszéltünk.”

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×