Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
327.55
bux:
142051.55
2026. október 26. hétfő Dömötör

Ki költheti a kutatásra szánt milliárdokat?

A kormány 700 millió forintos plusz támogatást biztosít a tudományos alapkutatásokra, a keret megemelését kezdeményező Kertész János viszont amiatt aggódik: nem érvényesülnek az alapkutatás szempontjai a pénz elköltésénél.

Az eredeti 5,6 milliárd forinton felül további 700 millió forint támogatást ad a kormány a tudományos alapkutatás céljaira - jelentette be kedden a kormányszóvivő.

Batiz András közölte: 300 millió forint közvetlenül az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) rendelkezésébe kerül, ebből 260 millió forintot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tartalékából csoportosítanak át, ezt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 40 millió forinttal egészíti ki.

A kormányszóvivő hozzátette: a fennmaradó 400 millió forinttal a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTA) támogatja az OTKA céljait szolgáló pályázatokat. Ebből a 400 millió forintból 100 milliót szintén a GKM tartalékából csoportosítanak át.

Levélben követelték

Az alapkutatásokra szánt állami támogatások megemelését decemberben 2600 kutató nyílt levélben követelte. A tudósokat képviselő Kertész János, az MTA levelező tagja akkor az InfoRádiónak azt mondta: 2002 óta az infláció és egyéb tényezők hatása miatt 37 százalékkal csökkent az alapkutatásokra fordítható összeg.

Kertész János szerint a 700 milliós plusz kevesebb ugyan annál, mint amennyit minimumként hasznosnak és szükségesnek tartottak volna, de legalább ez az összeg már "érzékelhető".

Ki dönt a pénzről?

A Budapesti Műszaki Egyetem professzora ugyanakkor aggódik amiatt, hogy 400 millió forint felhasználásáról az OTKA helyett az NKTH dönthet. A szakember attól tart, hogy így kevésbé érvényesülnek az OTKA szempontjai.

Az NKTH vezetője, Boda Miklós nem biztos, hogy tisztában van az alapkutatás módszereivel - jelentett ki Kertész János. Õ a nagy, legalább tíz fős kutatói csapatokat preferálja, pedig ez az alapkutatásban, például egy posztdoktori kutatásnál, egyáltalán nem jellemző - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar sikerek a településeken, gyengülés a megyékben – így szerepeltek a magyar jelöltek Szlovákiában

Magyar sikerek a településeken, gyengülés a megyékben – így szerepeltek a magyar jelöltek Szlovákiában

Szlovákiában szombaton tartották az összevont megyei és önkormányzati választásokat. A Magyar Szövetség kevesebb megyei képviselői helyet szerzett, mint négy évvel korábban. A négy, jelentős magyar lakossággal rendelkező megyében az előző ciklus 54 mandátuma helyett ezúttal 37 képviselője lesz a pártnak, ami 17 mandátumos csökkenést jelent.

Hajnalig tartott az óriási népünnepély Szerbiában, miután megbukott Aleksandar Vucic a választásokon – videók

A 12 éve Szerbiát uraló Aleksandar Vucic elismerte a vereséget, közölte: nem fogják megkérdőjelezni az eredményt, de „külföldi erők beavatkozása miatt” veszítettek. A szavazatok 92 százalékának feldolgozása után az Egyetemisták listája 51,64 százalékon, a Vucic-lista 39,90 százalékon áll.
Megszólalt a jegybank: látványos a megtorpanás a magyar lakáspiacon, de több helyen enyhén újra nőttek az árak

Megszólalt a jegybank: látványos a megtorpanás a magyar lakáspiacon, de több helyen enyhén újra nőttek az árak

Országszerte minden településtípuson lassult a lakásárak éves növekedési üteme a harmadik negyedévben a Magyar Nemzeti Bank negyedévente publikált lakásárindexe szerint. Bár az előző negyedévhez képest országos átlagban nominálisan és a reálárakat tekintve is minimális drágulás történt, a friss jegybanki adatok szerint az éves árdinamika érezhetően mérséklődött. Több korábbi értéket is módosított az MNB, a tavalyi negyedik negyedéves árnövekedést a korábbi 23,5%-ról 24,4%-ra emelte a jegybank. Az MNB-árindex alakulása most még eggyel izgamasabb, hiszen ez az a mutató, ami alapján a vagyonadó számításához majd figyelembe kell venni a lakóingatlanok értékét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×