eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre

Rendhagyó vb-történelem: 2006 - bólints, Zizou!

A németek nagyon készültek a 2006-os rendezésre, úgy gondolták, a Rudi Völlert követő csatártárs, Jürgen Klinsmann a távol-keleti torna ezüstérme után aranyat nyerhet a Nationalelffel. Ám arra senki sem számított, hogy a botrányból érkező olaszok mindenkit maguk mögé utasítanak. Vb-történelmi sorozatunk 2006-os fejezete.

A helyszín

Németország (Berlin, Dortmund, Frankfurt, Gelsenkirchen, Hamburg, Hannover, Kaiserslautern, Köln, Lipcse, München, Nürnberg, Stuttgart)

A dátum

2006. június 9.–július 9.

Különlegesség

Németország először rendezett férfi labdarúgó-világbajnokságot, 32 évvel az NSZK-ban lebonyolított torna után, immár (Lipcse) keleti helyszínen is. 2000 júliusában, Zürichben kapta meg a német szövetség a rendezési jogot – ma már úgy tudja a világ, hogy nem teljesen tiszta körülmények között. Dél-Afrika, amely aztán négy évvel később mégis rendezhetett, egyetlen szavazattal maradt alul. Akadt a tornán néhány furcsaság, Graham Poll, az angol bíró harmadik sárga lappal állította ki az ausztrál–horvát mérkőzésen Josip Šimunićot. Nagy visszhangot keltett, hogy a német–argentin mérkőzésen Jens Lehmann „kottából” olvasta, hova rúgják a dél-amerikaiak a büntetőket. Zinedine Zidane lett a vb-történelem második játékosa, akit két különböző világbajnokságon is kiállítottak. A portugál–holland mérkőzésen Valentyin Ivanov, az orosz játékvezető négy játékost (kettő-kettő arányban) kiállított, s 16 sárga lapot osztott ki. A sárga (345) és a piros (28) lapok tekintetében világbajnoki csúcsot döntött a torna.

A győztes dicsérete

Az olasz futballt nagy botrány rázta meg a torna előtt, a FIGC, az ottani szövetség a 2005-ös és a 2006-os bajnoki címet is elvette a Juventustól. Marcello Lippi gárdájának baját csak tetézte a korábbi válogatott játékos, Pessotto öngyilkossági kísérlete. A Squadra Azzurra a bajban összefogott, s rendkívül egységes keretet alkotva, kis lépésenként előrehaladva menetelt a tornán. A ghánaiak legyőzése után az amerikaiakkal döntetlent játszott, de aztán megverte a cseheket, és csoportelsőként lépett tovább. Az egyenes kieséses szakaszban, ha nehezen is, de a 95. percben szerzett tizenegyesgóllal legyőzte az ausztrálokat, simán kiütötte az ukránokat, majd nagyszerű mérkőzésen, Grossónak a 119. és Del Pierónak a 122. percben elért egy-egy góljával kiejtette a házigazda német csapatot. A döntőben az olaszok gyorsan hátrányba kerültek a franciák ellen Zidane tizenegyesgólja miatt, aztán Marco Materazzi kiegyenlített. Bő 100 percen keresztül nem esett gól, következett, akárcsak 1994-ben a világbajnoki címet eldöntő szétlövés. Pasadenával szemben Berlinben az olaszok nyertek, akik az 1990-es, az 1994-es és az 1998-as vb-n is egy elveszített tizenegyescsata miatt nem értek el még jobb helyezést. Berlinben mind az öt olasz berúgta a maga tizenegyesét.

A meglepetés

A csoportküzdelmek során meglepetést keltett, hogy az ecuadoriak kiejtették a lengyeleket, a ghánaiaak pedig a cseheket. Az ausztrálok erősek voltak, de kevesen gondolták, hogy megelőzik a horvátokat. A nyolcaddöntőben aztán – szemben a 2002-es tornával – helyreállt a világ rendje, hat európai és két dél-amerikai maradt versenyben. Ott aztán elbúcsúzott a fogadóirodák és a sajtó által is a legnagyobb favoritnak tartott, Ronaldóval, Ronaldinhóval, Kakával és Adrianóval felálló brazil csapat, s kiestek az argentinok is. Négy európai játszotta az elődöntőt, ilyenre csak 1934-ben, 1966-ban és 1982-ben volt korábban példa. Noha a 2004-es Eb-n, hazai pályán ezüstérmet nyert, kevesen számítottak arra, hogy Luiz Felipe Scolari portugál válogatottja elődöntőt játszik. A brazil mester lett az első, s mindmáig egyetlen szövetségi kapitány, aki két egymást követő tornán két különböző válogatottal is legalább az elődöntőig jutott.

A legjobbak

Dacára annak, hogy a döntőben kiállították, Zinedine Zidane kapta a legjobb játékosnak járó aranylabdát. Két olaszt előzött meg, Fabio Cannavarót és a háromszor is a meccs embere címet kiérdemlő Andrea Pirlót. A legjobb kapus Gianluigi Buffon lett, aki nem kapott akciógólt a tornán, s összesen kétszer került a labda a hálójába.

Az álomcsapat

23-as keret: Buffon (olasz), Lehmann (német), Ricardo (portugál) – Roberto Ayala (argentin), John Terry (angol), Lilian Thuram (francia), Philip Lahm (német), Fabio Cannavaro (olasz), Gianluca Zambrotta (olasz), Ricardo Carvalho (portugál) – Zé Roberto (brazil), Vieira, Zidane (franciák), Ballack (német), Maniche, Figo (portugálok), Pirlo, Gattuso, Totti (olaszok) – Crespo (argentin), Henry (francia), Klose (német), Toni (olasz).

A gólkirály

Miroslav Klose öt gólig jutott, ez ezúttal elég volt a gólkirályi címhez. Két találattal kezdett Costa Rica ellen, majd kettőt ért el az ecuadoriak ellen, egyet pedig az egyenes kieséses szakaszban, az argentinok ellen.

Magyar szálak

A válogatottunk elvérzett a selejtezőkön. A magyar bírói kart ezúttal senki sem képviselte a tornán.

A legfontosabb adatok

Mérkőzések száma: 64. Gólok száma: 147 (2,3-as átlag). Össznézőszám: 3 359 439 (52 491-es átlag)

A döntő

Olaszország–Franciaország 1-1 (1-1, 1-1, 1-1), tizenegyesekkel: 5-3. Gólszerzők: Zidane (7., - 11-esből), Materazzi (19.)

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×