Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Gianluigi Donnarumma olasz kapus védi az angol Bukayo Saka tizenegyesét a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság döntőjében játszott Olaszország-Anglia mérkőzés végén a londoni Wembley stadionban 2021. július 11-én. Olaszország az 1-1-es döntetlennel zárult rendes játékidőt követő hosszabbítás utáni büntetőpárbajban 3-2-re győzött, és 1968 után másodszor lett a kontinens legjobbja.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Carl Recine

Az Eb-dontőben semmit sem számít, ki hogyan jutott el odáig – íme, a futballmúlt példái

Spanyolország és Anglia jutott az idei labdarúgó Európa-bajnokság döntőjébe – ezt mindenki tudja, aki az elmúlt majdnem egy teljes hónapban követte a tornát. Az sem újdonság, hogy Luís de la Fuente csapata eddig minden mérkőzését megnyerte, ezzel szemben az angoloknak hatból csak kétszer volt elég 90 perc a győzelemhez. Ám egy nagy torna fináléjában keveset számít a korábbi teljesítmény, ott szinte új meccs kezdődik. Ezt a tételt igyekszünk igazolni a legutóbbi németországi Eb kezdete óta játszott döntők felidézésével.

1988: Hollandia–Szovjetunió 2-0

A 36 évvel ezelőtti, müncheni döntő különleges volt abból a szempontból, hogy a résztvevő két válogatott megmérkőzött már egymással a csoportszakaszban is. Akkor, Kölnben, a két gárda bemutatkozó mérkőzésén, a szovjetek nyertek 1-0-ra, Rácz László góljával. Az elődöntőben a Szbornaja meggyőző játékkal verte meg az abban az évben mumusának számító olaszokat, az Oranje ellenben csak óriási küzdelemben, Marco van Basten a 88. percben lőtt látványos góljával kerekedett felül a rendező (nyugat)németeken. A döntőben ellenben nem az addig veretlen, a hollandok és az olaszok között az angolokat is legyőző szovjetek voltak jobbak, hanem a holland válogatott. Ruud Gullit és Marco van Basten egy-egy felejthetetlen gólja után ráadásul Igor Belanov büntetőt hibázott.

1992: Dánia–Németország 2-0

Unalomig ismételt történet, hogy a dánok ki sem jutottak a tornára, csak a jugoszlávok kizárása miatt indulhattak. Ráadásul kiemelkedően legjobb játékosuk, a Richard Möller-Nielsen kapitánnyal összevesző Michael Laudrup nélkül. Már az meglepetés volt, hogy továbbjutottak a csoportból, a végső győzelemre is esélyes franciákat és angolokat hazaküldve, aztán az elődöntőben – még nagyobb szenzációt keltve – tizenegyespárbajban elbúcsúztatták a jobb játékosokból álló holland csapatot. A döntőre megkapták a világbajnok német válogatottat, amely az egyesítés után már egykori keletnémet játékosokat is felvonultatott, köztük Thomas Dollt, a Ferencváros későbbi edzőjét. A Nationalelf a házigazda svédek ellen nyerte meg a maga elődöntőjét. Nem akadt olyan fogadóiroda és nem akadt olyan tekintélyes elemző, ami, és aki arra számított, hogy a döntőben folytatódhat a dán csoda. Ám John Jensen viszonylag gyorsan megszerezte a vezetést, utána pedig Peter Schmeichel még azokat a lövéseket is kivédte, amiről úgy gondolhattuk, halandó ember nem háríthatja. Ráadásul a hajrában a kislánya halálos ágyától visszatért Kim Vilfort is lőtt egy gólt. Dánia nyert, teljessé vált a tündérmese.

1996: Németország–Csehország 2-1

Ez sem volt teljesen sima, s nem csak azért, mert végül – Patrik Berger vezető és Oliver Bierhoff egyenlítő gólja után – aranygóllal nyertek a németek, Bierhoff lőtte azt is. A két csapat a csoportkör első fordulójában is találkozott, akkor a németek simán nyertek 2-0-ra, annál sokkal kiegyenlítettebb volt a döntő. Igaz, Berti Vogts csapata addigra majdnem elfogyott, halványan bár, de még az is felvetődött, hogy Oliver Kahn mezőnyjátékosként ül le a kispadra. Az egyenes kieséses szakaszban egyébként szinte egyforma teljesítményt nyújtott a két csapat, egygólos siker a negyeddöntőben, tizenegyespárbaj megnyerése az elődöntőben.

2000: Franciaország–Olaszország 2-1

Még egy finálé, amelyben nem volt elég 90 perc a döntéshez. A franciák védték a világbajnoki címet, de babonás híveik tartottak a múlttól: az aktuális világbajnok addig soha nem tudta megnyerni az Eb-aranyat. Még a Beckenbauer vezette Nationalelf sem, 1976-ban. Ráadásul a Kékek szinte csak elvergődtek a fináléig, a negyeddöntőben, 1-2-nél, Raúl a 90. percben hibázott büntetőt, szertefoszlatva a spanyol álmokat, majd az elődöntőben a portugálok egy olyan tizenegyessel estek ki, amely után még a mindig higgadt Figónál is elszakadt a cérna. Az olaszok ellenben az első négy meccsüket megnyerték, majd az ötödiken, Francesco Toldónak köszönhetően, kiejtették a társrendező hollandokat. Ráadásul még vezetek is a döntőben Marco Delvecchio góljával, de ez is kevés volt. Sylvain Wiltord a 94. percben, még a rendes játékidőben egyenlített, aztán a 103. percben az éppen a Juventus alkalmazásában álló David Trézeguet felültette az Eb-trónra a Kékeket.

2004: Görögország–Portugália 1-0

Fura történet ez is… A torna nyitómeccsén a görögök 2-1-re megverték a portugálokat, úgy, hogy az akkor 19 éves Cristiano Ronaldo a 93. percben szépített, a házigazdának esélye sem volt elkerülni a vereséget. De hol volt ennek a szenzációértéke ahhoz képest, hogy Otto Rehhagel görögjei aztán továbbmentek a csoportból, majd az egyenes kieséses szakaszban 1-0-ra megverték a címvédő franciákat, aztán a nagyon jó benyomást keltő cseheket is. Öt meccsen voltak úgy túl a görögök, hogy egyik előtt sem voltak esélyesek. A hatodikon sem… Senki sem tudta elképzelni, hogy még egy meccset meg tudnak nyerni 1-0-ra, még egyszer le tudják győzni a közönségtől támogatott, s vitathatatlanul jobb erőkből álló, az angolokat és a hollandot is hazaküldő portugálokat. Ám a mérkőzés egyetlen gólját Andreasz Hariszteasz szerezte…

2008: Spanyolország–Németország 1-0

A spanyolok idegen földön nyert első nagy trófeája kapcsán megjegyezhetjük, hogy a La Roja menetelése hasonlított a mostanihoz. Luís Aragones legénysége az oroszokat 4-1-re, a svédeket és a görögöket 2-1-re megverve tökéletes mérleggel lépett tovább az első szakaszból, ám utána jött a nagy falat: az olasz válogatott. A válogatott ászai azt mesélték később, a Squadra Azzurra elleni tizenegyespárbaj megnyerése után kezdték érezni, ez egy nyerő generáció, Európa-bajnokok lehetnek. Az elődöntőben gurítottak egy hármast a hollandok elleni siker után nagyszerű kritikákat kapó oroszoknak, majd jött a bécsi döntő az egyenes kieséses szakaszban a portugálok és a törökök ellen is 3-2-re győző Nationalelf ellen. Fernando Torres, ahogyan azt tette már a korosztályos válogatottban is, megnyerte góljával a németek elleni finálét.

2012: Spanyolország–Olaszország 4-0

Világ- és Európa-bajnokként érkezett a La Roja a lengyel-ukrán közös rendezésű Európa-bajnokságra. Egyetlen csapattól, egyetlen ellenféltől tartott csak: az olasz válogatottól. Az első ellenféltől. Ezért aztán a csoportmeccseket indító 1-1-es döntetlennel egyik csapat sem volt nagyon elégedetlen. A spanyolok az első, az olaszok a második helyen léptek tovább a csoportból. A címvédő aztán megverte a franciákat, majd (tizenegyespárbajban) a portugálokat. De a Squadra Azzurra is végigment az úton: az angolokat szétlövésben, a németeket, Mario Balotelli pályafutásának talán legjobb-leghíresebb mérkőzésén, 2-1-re verte meg. A döntő aztán az esélyesebbnek vélt csapat kiütéses győzelmét hozta: a 4-0 az Eb-döntők rekordja. Teljessé vált a sorozat: Iker Casillas, illetve a spanyol védelem a 2008-as Eb, a 2010-es vb, majd a 2012-es Eb egyenes kieséses szakaszában és döntőjében, tíz mérkőzésen, egyetlen gólt sem kapott.

2016: Portugália–Franciaország 1-0

Ki ne emlékezne rá: ha a magyar válogatott Lyonban megveri a portugálokat, Cristiano Ronaldo és társai utazhatnak haza. 3-3-nál, néhány perccel a vége előtt, Elek Ákos lövése után a kapufáról pattant ki a labda. A portugálokat túlélték, s bemasíroztak a döntőbe, kicsit úgy, mint most az angolok. A horvátokat hosszabbításban, a lengyeleket tizenegyespárbajban ütötték ki, a walesiek elleni 2-0 az elődöntőben volt az első meccs, amelyet megnyertek a rendes játékidőben. Ezzel szemben a franciák a nyolcaddöntőben az íreket, a negyeddöntőben az angolverő izlandiakat, az elsődöntőben a németeket is legyőzték. Diedier Deschamps csapata készen állt arra, hogy – a szövetségi kapitány generációjának 1998-as világbajnoki címét lemásolva – hazai pályán Európa-bajnok legyen. Mint tették azt Michel Platinivel az élen a nagy elődök 1984-ben. Minden a franciák mellett szólt, különösen azt követően, hogy Cristiano Ronaldo a 25. percben megsérült. Ám a Kékeknek semmi sem sikerült, Eder gólja pedig a hosszabbításban meghozta a torna legnagyobb meglepetését.

2021: Olaszország–Anglia 1-1 (3-2)

A legutóbbi Eb-döntőnek, az addigi teljesítmények alapján nem volt biztos favoritja. Az olaszok Rómában játszották mind a három csoportmeccsüket, 7-0-s gólkülönbséggel, kilenc ponttal zártak. Utána Londonban verték meg az osztrákokat, Münchenben a belgákat, majd az elődöntőben ismét Londonban, tizenegyesekkel a spanyolokat. Az volt addig a legnehezebb meccsük. Az angolok a csoportmeccseiket a Wembley-ben játszhatták, minimálprogrammal, de elsőként jutottak tovább, a skótok elleni 0-0 előtt 1-0-ra verték a horvátokat, utána 1-0-ra a cseheket. A nyolcaddöntőben 2-0-ra nyertek a magyarok ellen a továbbjutást kiharcoló németek ellen, még mindig Londonban. A negyeddöntőre el kellett utazniuk Rómába, de a rossz napot kifogó ukránok sehol sem jelenthettek gondot (4-0). Utána, ismét a Wembley-ben következett a dánok elleni, a vártnál nehezebben, hosszabbításban 2-1-re megnyert elődöntőben. Az olaszok voltak a fiáléig jobbak, de az angolok játszottak otthon. Ráadásul Luke Shaw a 2. percben megszerezte a vezetést. A Squadra Azzurra csak nagy nehezen egyenlített, végül, 1976 óta először, tizenegyespárbaj döntött a fináléban. Az utolsó angol lövő hibázott…

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×