Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az amerikai Fred Kerley aranyérmével, miután győzött a eugene-i szabadtéri atlétikai világbajnokság férfi 100 méteres síkfutásának döntőjében 2022. július 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Izzadhat a világbajnok sprinter

Doppingvétség miatt felfüggesztették Fred Kerley-nek, a férfi 100 méteres síkfutás 2022-es világbajnokának versenyzési jogát.

A 30 éves amerikai sprintert a nemzetközi sportági szövetség doppingellenes szervezete, az AIU függesztette fel a holléti nyilvántartásban elkövetett hibák miatt.

Az AIU kedden jelentette be döntését, további részleteket viszont nem közölt. Kerley ügyvédei szinte azonnal reagáltak és közleményükből kiderül, hogy Kerley-től több esetben nem tudtak mintát venni az ellenőrök, ugyanakkor az atléta álláspontja szerint, ezek nem az ő hibájából történtek.

„Fred Kerley már jelezte az AIU felé, hogy vitatja a holléti információkkal kapcsolatos doppingellenes szabályok megsértésére vonatkozó állítást, mert határozottan úgy véli, hogy az állítólagos elmulasztott tesztjei közül egy – vagy több – esetben nem volt gondatlan, hanem a doppingellenőr nem tette meg a körülményekhez képest ésszerű lépéseket annak érdekében, hogy a kijelölt helyen megtalálja őt” – áll a Kerley X-oldalán megjelent közleményben.

A szabályok szerint akkor jár eltiltás a sportolónak ha egy éven belül három alkalommal nem találják meg az ellenőrök a sportoló által vezetett nyilvántartásban rögzített helyen.

Fred Kerley a 2021-es tokiói játékokon ezüst-, a tavalyi párizsi olimpián pedig bronzérmes lett 100 méteren, melyet a eugene-i világbajnokságon megnyert. A legutóbbi, 2023-as budapesti világbajnokságon az elődöntőben kiesett, viszont az amerikai 4x100 méteres váltóval aranyérmet nyert.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×