eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője teszteli versenyautóját a Barcelona melletti montmelói pályán 2022. február 23-án. A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság szezonnyitó nagydíját március 20-án rendezik Bahreinben.
Nyitókép: Joan Monfort

Forma–1: Verstappen ott folytatja, ahol decemberben abbahagyta

A címvédő holland volt a leggyorsabb a Forma–1-es  bahreini tesztelés harmadik, utolsó napján.

Max Verstappen (Red Bull) 1:31.720 perccel végzett az élen. A második helyen 1:32.415 perccel a monacói Charles Leclerc (Ferrai), a harmadikon 1:32.698-cal a spanyol Fernando Alonso (Alpine) zárt. A tavaly a világbajnoki címért az utolsó pillanatokig versenyben lévő, hétszeres vb-győztes brit Lewis Hamilton (Mercedes) szombaton csak délelőtt tesztelt, akkor még kilencedik volt, ám a délutáni eredmények alapján visszacsúszott az összesített 17. helyre 1:36.217 perccel.

A csapatoknak utoljára szombaton volt lehetőségük tesztelni, de vasárnapra vonatkozóan fél napra szóló különengedélyt kapott Mick Schumacher, miután a Haas technikai problémák miatt csak késve érkezett a helyszínre, így csütörtök délelőtt nem tudott gyakorolni.

A versenyidény ugyancsak Bahreinben, jövő héten kezdődik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×