eur:
402.8
usd:
372.11
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
Lionel Messinek, a Barcelona játékosának (j) gratulál csapattársa, Luis Suárez, miután gólt szerzett a labdarúgó Bajnokok Ligája ötödik fordulójában, az F csoportban játszott Barcelona - Borussia Dortmund mérkőzésen Barcelonában 2019. november 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Joan Monfort

Kiderült, kik a Barcelona „érinthetetlen” játékosai

A Barcelonánál – noha még érintett a csapat a mostani idényben is két fontos sorozatban, a bajnokságban és a Bajnokok Ligájában –, már a 2020–2021-es idényre is gondolnak. Tervezik az új keretet. Úgy tűnik, a mostaniból sokan távozhatnak.

A Barcelonában csak 19 játékos szerepel az első csapat keretében, továbbá olyan fiatalok, mint Ansu Fati, Riqui Puig, Iñaki Pena és Ronald Araujo. Annak ellenére, hogy a keret szűkebb, mint a Real Madridé, a katalán klub több játékost is elenged.

Quique Setién keretének néhány tagja „érinthetetlen” – mint Marc-Andre ter Stegen, Gerard Pique, Jordi Alba, Sergio Busquets, Frenkie de Jong, Lionel Messi, Luis Suárez és Antoine Griezmann –, de

a többiek közül nagyjából bárki elmehet, ha megfelelő ajánlat érkezik.

Így például Neto, a cserekapus és Sergi Roberto, valamint azok a játékosok, akiknek a neve rendszeresen szerepel az átigazolási pletykákban, mint például Samuel Umtiti, Junior Firpo, Ivan Rakitić, Arturo Vidal, de még a januárban leigazolt Martin Braithwaite is.

A pótlásukra kiszemeltek, de akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a tervezett erősítések között van az Internazionale argentin csatára, Lautaro Martínez, valamint a Juventus két játékosa, Miralem Pjanić és Mattia de Sciglio. Utóbbiak megszerzése érdekében lehet, hogy távoznia kell Nelson Semedónak, akit a felek bevonhatnak az üzletbe. Vele kapcsolatban a klub megszakította a szerződéshosszabbításról szóló tárgyalásokat, ez jelzés lehet arra, hogy értékesíteni akarják. Ugyancsak részese lehet a Juventusszal kötött üzletnek a brazil Arthur Melo, függetlenül attól, hogy a brazil inkább Barcelonában maradna.

A francia világbajnok, Ousmane Dembele esete egészen más. Mondhatni komplikáltabb. A Barcelona szinte biztosan szeretné eladni, de az utóbbi három évben annyi pályán kívüli probléma támadt a játékossal, aki ráadásul rengeteget volt sérült, hogy aligha akad olyan klub, amelyik hajlandó lenne megadni a Barcelona által kért árat. A Barça fut a pénze után, 2017 nyarán 125 millió eurót fizetett a francia szélsőért, aki még mindig ezzel a világ ötödik legdrágább játékosa.

Philippe Coutinho pedig a harmadik (145 millió euró), neki a mostani kölcsönadásból a nyáron vissza kell térnie. Quique Setién számolna vele, dacára annak, hogy egyébként a brazil játékosról nem alakult ki igazán jó vélemény a klubon belül. Ám mivel a következő szezonban ötvenmillió eurójába kerülne a Barcelonának, várhatóan az egyesület szeretne vevőt találni a számára.

A többi kölcsönadott közül Moussa Wague, Jean-Clair Todibo, Oriol Busquets, Carles Alena és Rafinha távozhat, legfeljebb utóbbi kettő közül az egyiket tartaná meg Quique Setién.

A fiatalok közül Pedri, a portugál Francisco Trincão és a brazil Matheus Fernandes a nyáron csatlakozhat a Barcelona első keretéhez, de várhatóan azonnal kölcsönadja őket a klub. Kicsit hasonló a helyzet a Betisszel közösen tulajdonolt brazil Émersonnal, akit szeretne a Barcelona eladni, az eredeti vételi árnál természetesen magasabb összegért.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×